A berendezés egy tipikus tradicionális színházi büféhez hasonlatos, nekem kifejezetten tetszett. Az alapterülete elég nagy, sok asztaluk van, szellősen elhelyezve. A falakon egyrészt színes moziplakátok, másrészt ikonikus filmes jelenetek, valamint nagy színészeink fekete-fehér fényképei díszítik. További - nemcsak - dekorációs elem a pianínó és a fonott hintaszék. Otthonos, családias. Mindazonáltal nem egy múltbavesző, öreges hely a Páger. Hogy a névadóról is említést tegyünk, Páger Antal, a kávézó névadójának bronz mellszobra a Hagymatikum aulájában látható. A Kossuth-díjas színész zseni Makó város szülötte volt. Érdekesség, hogy édesanyja jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia Színháznál, ahol a gyermek Antal is gyakorta megfordult, talán innen indult el minden. Ha már kávéház, én is nyilván kávét ittam, amit itt a hagyományos olasz pörkölésű Caffé Vergnano szolgáltat. A cappuccino 670 Ft-ba került, ez fővárosi szemmel egyértelműen olcsónak mondható. A kávé, tea, forró csoki, üdítők, limonádé körön túl nyáron tartanak többféle jégkrémet. Csapolt sör (Gösser), néhány alkolholos ital is szerepel a kínálatban, koktélok is, én a Gong pálinkákra figyeltem fel. Én nem ettem itt, de volt Serrano-Gouda croissant szendvics, pár desszert: lávasüti, sajttorta. Nyáron élő bárzene is szokott lenni.
