A Kis Bárka nevű vendéglátó egység egy elég érdekes kombináció, lángosozó és halbolt. A honlap szerint sütnek halat is. Jómagam egy fokhagymás lángost kértem, ami 1150 ftba került és kifejezetten korrekt volt. Mondhatjuk, hogy a Lehel piacon 700ért adnak nagyobbat (amúgy kevésbé könnyedet), másutt viszont 2000 forintot is elkérnek a simára, én ezt átlagos ár/érték aránynak nevezném. Tisztes 4 pont.
A Darling cafe-ban kedves, jókedvű, motivált fiatalok dolgoznak, akik örömmel fogadták, hogy megdicsértem a Pilsner Urquell sörüket, valamint a helynek a magyar nevét, mely úgy szól (ki is van írva egyébként), hogy Drágám később visszahívlak. A dizájn megnyerő, az italok zöme nagyipari. A pohár sörre 990 forintot fizettem, ami átlagos ár/érték arány. Korrekt négy pont az öszélmény.
A Vekni pékségben stílszerűen egy veknit vettem, mely gyanúm szerint nem Lipóti termék volt, ellentétben a pultban látható péksütikkel, melyekről készséggel elhiszem, hogy Lipóti cuccok. 890 forint volt a félkilós kovász kenyér, ami korrekt díjszabás. Váltottunk pár kedves mondatot a pultos lánnyal a minőségi kenyerekről. Négy és fél pont felfele kerekítve.
A Sport söröző, mint neve is jelzi a sport témája köré épül. Igen sok archív fotó a falon, szép elrendezésben, sporttévé megy, naná, több teremben is. Soproni söröket csapolnak, igen sokfélét. 1895ös Sopronit ittam, ami talán a legjobb magyarnak mondható nagyipari multisör (Heineken tulajdon ugyebár). Kifogástalan volt, 790 forint volt a számla. Tisztes négy pont.
A Boszi borozóban Szalai Roland borait ihatjuk palackból vagy folyóborként. A beltér tágas és hangulatos, a falon Méhes József (Zümi bá) verse a pincéről, továbbá az unokák verse a nagymamához, aki gyanítom, hogy Szalai úr édesanyja vagy tán felesége lehet. Egy deci Zenitet ittam, vettem belőle másfél litert.
800 ft literje, 1500 forintot fizettem, így megsaccolható, hogy ha nem vettek el pénzt a pillepalackra, akkor 300 ft volt deci bor. Ez igen jó ár/érték arány, főleg hazavitelre, amikor 1100ért vettem a minap elég gyengécske bort a 39es pincében Bogácson. S ez meg ugye Sopron, a nyugati határszél. Korrekt 4 pont.
Jópofa hely A Bözsi, a névadó figurának kitömött vászonmása látható is az egyik padon. Rengetegen voltak, a teraszon sokan cigarettáztak, ami igencsak zavart. Egy deci bort ittam, a Bónis Reitter borászattól. Vannak palackból kimért tételeik is, 700 ft /deci, én a folyó száraz fehéret választottam, ami 400 ft volt. Szép formájú, vékonyfalú pohárba töltötték. Nálam ez megvan 4 pont.
Ha az ember feladja, hogy az Untappd alkalmazás kedvéért sört igyon, akkor igen jó érzés visszatérni a borhoz, az örök szerelemhez. A Kégli kertben a Gangl pince borait mérik ki korrekt áron. Vagy húsz éve nem hallottam szinte semmit Ganglékról 2005 táján szerveztem nekik egy kóstolót a fővárosban. A vadélesztős kékfrankosuk emlékezetes volt.
Népszerű kocsma a Belvárostól negyedóra járásra. Három évvel ezelőtti soproni látogatásom alkalmával is kiruccantam ide, akkor elmaradt a beszámoló. Most ismét betértem, sajnos valami focimeccs ment, rengeteg ember volt, óriási zaj, hamar megittam a kifogástalan Pilsner Urquellemet és odébbálltam.
A Fleck borozót még a vonaton néztem ki magamnak. Szeretem, ha egy kocsmában saját bort adnak, azt még inkább, ha maga a termelő szolgál ki, mint itt. Egy deci Zöldveltelini Királyleányka házasítást rendeltem, ami korrekt volt, miután megkóstoltam felspricceltük szódával. Vettem belőle másfél litert elvitelre, a számla összesen (! ) 1150 forintra rúgott. Megadom neki a négy pontot.
Multifunkcionális vendéglátóegység a soproni vasútállomás halljában. Kávézó, péksütiző és kocsma egyszerre. Jómagam egy hosszúlépést kértem, értékeltem, hogy meg tudták mondani, hogy milyen borból készülnek a fröccsök. Lövér pince Chardonnay. Vicces áraik vannak, nemcsak alacsonyak, de biztosan nem végződnek nullára. A hosszúlépésem például 374 ft volt. 3 pont
