Bécsikapu Étterem Kőszeg

Van, amikor a személyzet konyhai dorbézolása a szomszéd utcába elhallatszik, miközben a vendég bosszankodik. Az étlapon kínált ételek közül- arra hivatkozva, hogy az alapanyag éppen elfogyott-, nem mindenből lehet rendelni. . . és ez csak a rendelésnél derül ki. Sajnos, az étterem elhelyezkedése, enteriőrje, a középkori hangulatú egyenruha nem elég a vendégek kiszolgálásához. Ebben az évben más helyet keresünk.

A levest viszonylag hamar kihozták, ami borzalmas volt. Majd ezután rengeteget vártunk a főételre. Végre kihoztak két adagot de a másik kettőt még fél óra múlva sem. Miután szóvá tettem kihozták a harmadik adagot majd újra hosszú várakozás következett. Amikor megérkezett a negyedik adag étel is közölték hogy csak fele készült el, majd hozzák a többit. Ezt már nem vártuk meg. Az ételek javarészt borzalmasan voltak, félig sültek, a velős húsban nem volt velő és mindemellett drágák is. Senkinek nem ajánlom ezt a borzalmas helyet.

A fokhagymakrémleves kritikán aluli volt. Híg, szinte ízetlen, és égett savanyú kenyérdarabkák úsztak a tetején. A főétel finom volt, csak az a kifogásom, hogy miért nincsen kisadag is? legközelebb nem ide megyünk! ! !

Első benyomásra szimpatikus volt számunkra az étterem középkori dekorációja, hangulata. Az asztalnál ülve és jobban körül tekintve a kerthelyiségen viszont már a kezdeti tetszés átcsapott ,,muszáj itt lenni mert éhesek vagyunk” érzésbe. Csúcsidőben érkeztünk és látszott, hogy az étterem nem rendelkezik kellő számú pincérrel és személyzettel. A szerencsétlen pincérek rohangáltak össze-vissza, mint a mérgezett egerek. A személyzetnek nem volt egyenruhája, egyszerű utcai viseletben dolgoztak. A férfi mosdó állapota egy utolsó kocsmáénál is rosszabb volt. A képek magukért beszélnek. Az étlapon igaz van allergén táblázat van, de az ételeknél ezek nincsenek feltüntetve. A rendelés felvételét követően szembesültünk az első negatívummal. A kihozott boros pohár olyan mocskos volt, hogy én még ilyennel nem, hogy étteremben, de még egy falu végi kocsmában sem találkoztam. A leveses csészéről nem mondok semmit, csak a képeket kell nézni. A szervezettségre utal, hogy a mellettünk lévő asztaltársaság utánunk érkezett de hamarabb kapták meg az ételüket. További érdekesség, hogy egy nagyobb társaság kikelve magukból reklamáltak a pincérnél, hogy 1,5 órát vártak az ételre, de rájuk sem bagóztak. Ott is hagyták az éttermet, jogosan. Szerencsére az ételek minőségével nem volt gond. Az előételnek rendelt erőleves tojással, és a húsleves nagyon finom volt. Szintén nagyon bőséges és finom volt a bécsikapu tál (hátszín, fokhagymás pácolt tarjasteak, csirkemell fűszervajjal, pirított burgonyával) és a vörösboros marhapörkölt. Zárásként jött a kávé ami ismét tartogatott meglepetést. Két espresso-t kértünk, nem kaptunk hozzá tejszínt és a kihozott csészéken látszott a kapkodás. A csészék oldalán lecsorgó kávé, csészére ragadt kávé zacc volt. A legviccesebb a kávéhoz adott szénsavas ásványvíz volt. Az egyik pohár natúr bubis ásványvizet, míg a másik pohár citromos ízesítésű bubis ásványvizet tartalmazott. Összességében, az ételek finomak voltak, de az árakat és a színvonalat tekintve az éttermet nem ajánlom senkinek.

A mi asztalunk elléggé ragadt és még ott voltak az előző vendégek tányérjai. 20 perc várakozás után, mialatt nem sikerült észrevetetnünk magunkat a pincérekkel végül csalódottan távoztunk.

Egy ideje már ültünk a teljesen kihalt étteremben, mikor ránéztem az órámra. Aztán még pontosan 6 percet vártunk, de csak viháncolás hallatszott, a hang(ok) gazdája nem került elő. Tehát kb. 8-10 percig ültünk ott úgy, hogy a kutya sem foglalkozott velünk. Kifelé már hangosabban köszöntünk, erre mintha már egy női hang reagált volna, de ebben sem vagyok biztos. Gondolom, a tulajdonosnak ez csak hobbi lehet, mert nehezen elképzelhető, hogy a kiszolgálószemélyzet ilyen hozzáállásával profitot termeljen az egység. A szakácsok munkáját nem tudom értékelni, nem adott rá lehetőséget a felszolgáló. . .

A hangulata, a berendezése valamikor talán stílszerű lehetett, de mára ez jócskán megkopott. A tisztaság hagyott sok-sok kívánnivaót, az asztal ragadt. Az előttünk étkezők koszos poharait csak akkor vitték el, amikor már a második fogást fogyasztottuk. Rendelésünkkor elénk tettek egy hosszú listát, azokat az ételeket tartalmazta, amik aon a napon nem rendelhetők a nagy forgalom miatt. (gesztenyepüré (? ), rántott csirkemáj (? ) stb. A májgaluska leves ízetlen volt kőkemény ízetlen hatalmas gombócokkal. A gulyásleves egyértelműen gulyáskrémmel lett feljavítva. A másodiknak rendelt csülök pékné módra 1/3 rész hús és legalább 2/3 rész tömény zsírból állt. A baconba tekert karaj, a mellé tálalt krokettel és mártással ízletes, ám sületlen volt. Hát így jártunk a Bécsikapuban. Egyszer. Jövőre visszatérünk a jól beválthoz. Megjegyzem a pincér udvarias és ügyes volt.