Arany Egyszarvú Patikamúzeum Kőszeg

Mondtam, hogy rendben, igyekszem úgy fotózni, de elképzelhető, hogy egy-egy polc széle látszik majd, amikor lefotózom a rajta található gyógynövényt, vagy üvegcsét. Nem, nem, nem. Azt nem lehet. Nem értettem, hogy, akkor hogyan gondolták a fotózást. Ez a párbeszéd folytatódott kb. 5 percig. Mintha szándékosan nem akarná megérteni, mi a probléma. Úgy éreztem magam, mint a lány a Mátyás király mesében, aki "hozzon is ajándékot meg ne is". Végül kiderült, hogy egyetlen egy helyiségben vannak olyan bútorok amelyeket nem szabad lefényképezni. Szerintem ezt egészen egyszerűen és értelmesen is elmondhatta volna már elsőre is, de nem sikerült neki.

Az udvaron teremtek a gyógynövények, sajnos nem virágok, tehát nemigazán voltak díszesek, a vitrines kiállítóteremben meglepődtem a "száraz béká"n, a kiszárított gyikon, rovarokon. Az óriási injekciós tűt sem szerettem volna kipróbálni. A régi patika félhomályban volt látható, sötétített ablakokon át szűrődött be némi fény. Elvileg volt némi tachpados monitor bent, de mind ki volt kapcsolva, légkondi nem volt, elvártam volna egy két széket, ha elfáradok.

A családi belépő 1700 Ft-ba került, a fotójegy +400 Ft, azonban a legszebb és legértékesebb teremben, ahol a kőszegi jezsuita szerzetesek által 1740-44 között helyben készített, kézzel faragott, festményekkel díszített officinabútor található, még a jegy birtokában - vaku nélkül - sem lehetett fényképezni. Egyébként ez volt eredetileg is az officina helyszíne, így az is különleges, hogy az eredeti helyszínen látható a 280 éves bútorzat teljes pompájában. Azért a többi rész is tartogatott számos érdekességet. Páratlan, sosem látott volt számomra a szárítópadlás, ahol a különböző gyógynövényeket, virágzatokat, terméseket szárították és készítették elő a későbbi felhasználásra. A növények szintén itt helyben, a belső udvarban lévő kiskertben növekednek. A patikakert is autentikusnak tekinthető, hiszen már a 17. században gyógynövényként ismert és használt növényekből mutatnak be közel nyolcvan félét. A kiállítási termekben Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből láthatunk érdekes összeállítást, maga az épület a 18. századtól működött patikaként, először egyházi, majd magántulajdonban.