Szóval, kipattantam a géperejű járműből és elindultam a sétányon. Azután egyik meglepetés a másik után bukkant fel jobbra meg balra. A város sárkányos legendái elevenednek több változatban, azután például itt van a Szentvér-monda. A simlis vörös barátok lakoltak meg a ló után kötve, mikor elrabolták Báthori lányát. Látványos szobor és utcakép. Na, aztán a Báthoriak egyik őse parádésan legyőzi a sárkányt Bethlen Gábor is ott ácsorog, fenenagy buzogánnyal vagy jogarral, Pio atya is odakerült a sétányra, de hát ő mindenütt ott van, ahol csak helyet kap. A tóban (Papok rétje) meg ami viszont közben kiszáradt Isten még nagyobb dicsőségére ott van egy másik stilizált sárkány a szigeten, ami egykor még sziget volt, most már a parttal egybefüggő szárazulat, hiába van még mindig benne a mélyvíz tábla. És itt el is érkeztünk a történelmi sétány egyik végére, ami tulajdonképpen a Báthori István Múzeumig, vagy a Minorita templomig tart, ahogy tetszik. Kolodko sókereskedő meg még mindig sehol. Loholás vissza, közben szembesülés a harmadik sárkánnyal, ami éppen kitör a falból, elérem az utcát, ahol rájövök, hogy a sétány folytatódik a másik irányba, és arra sem kevésbé érdekes. Itt megvan, hogy Báthori György és Báthori Anna házasságot köt, hogy ezzel egyesítse a család somlyói és ecsedi ágait, egy jelmezes püspök szenvedő arccal áldást oszt rájuk, aztán meglesz végre a kis sókereskedő is, de még nincs vége, még mindig van, egészen a hatalmas református templomig tart a bemutatósorozat. A legkevesebb, hogy ajánlom is mindenkinek.
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
