Kiváló 2014. szeptemberben, barátokkal járt ittÉrtékelt: 2014. szeptember 24.
Ajánlom a helyet másoknak is!
Csoportosan kirándultunk el a városba és már a vonaton megbeszéltük, hogy ide megyünk enni. A barátokkal ültem egy asztalnál és kértünk három őszilevet, két halászlevet, két túrós csuszát és egy mákos palacsintát meggy mártással. Ebédidőben voltunk így rengetegen voltak, de a leves 10 percen belül kiért, gusztusos tálalásban (kis bográcsban). Forró volt és a csípős paprikát is egyből hozták hozzá a kenyérrel. Hatalmas adag volt még a kis adagnak titulált étel is. A csusza is kis adag volt, ahogy a palacsinta is, mindegyik gusztán tálalva. A pincér ugyan sietett, de fejben tartotta a rendelésünket. A számlára várnunk kellett egy jó 10 percet, de addig volt időnk pihentetni a gyomrunkat.
Nagyon hangulatos hely kedves pincérek nagyon finom volt a harcsa halászlé amit ettünk és a turoscsusza is nagyon izletes volt a desszert mákos pite eperrel az igazán finom volt. Személyzet kedves lehetett a pincérekkel beszélgetni kár lett volna kihagyni ezt az élményt . Árban is elfogadható...
A Sótartóba vagy másfél évtized után beültünk ismét. Ezúttal a pincében, a Dankó teremben kaptunk helyett. Ettünk halászlét, ami élvezhető volt, de ettünk jobbat is, a hal kissé túlfőtt, a harcsapaprikás fád, a csusza túlfőtt, a hal sótlan, a haltepertő jó lett volna, ha nem pihen, hanem rögtön a...
Hát nem így nézett ki ez régen, az biztos! Az ember keresi a szemével az emléket, a jót, nyomokban találja meg. Sokévtizedes szerelemhely ez, Szeged iránt, a halászlé iránt, a lányok iránt, akikkel itt jártam, ó, meg egyáltalán... most nem olyan pont, de most is nagyon, nagyon... Ha elmegyek...