TALÁN A LEGSZEBB

A szegedi Új Zsinagóga Magyarország második legnagyobb zsinagógája, és bár a szépség nem mérhető úgy, mint a nagyság, szerintünk Budapest Dohány utcai zsinagógája után ebben a kategóriában is bizton második lehet ez az épület, a második legszebb zsinagóga az országban. De lehet, hogy mégsem! A szegedi zsinagóga a szakirodalom szerint a világ talán legszebb zsinagógája. Azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a lenyűgöző szegedi új zsinagóga a magyar zsidó építészet egyik kiemelkedő alkotása. Meglepő módon mégis csak 2007-től kapott műemléki védelmet.
A már kicsinek bizonyult régi mellé Szeged zsidó vallású polgárainak megbízására 1900 és 1902 között épült Baumhorn Lipót tervei alapján ez a monumentális, historizáló-szecessziós épület, az új zsinagóga.
És ha még mindig a rangsorolásnál maradunk: a 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Mi eddig két munkáját ismerjük közelebbről: a szolnoki zsinagógát, amely galériaként szolgálja a kultúra iránt érdeklődőket, és nemrég láttuk a gyülekezés házaként ma is használt Páva utcai zsinagógát a fővárosban.
A 20. Szegedi Zsidó Kulturális Fesztivál alkalmából gazdag programot hirdettek meg múlt vasárnapra: Ennek egyik részeként vezetett bemutatón vehettünk részt az épületben. Így nem csak gyönyörködtünk a káprázatosan szép belső díszítésekben, épület- és berendezési elemekben, hanem szerteágazó ismereteket szerezhettünk az épületről és a zsidó vallásról, valamint a vallási előírásokból eredő hétköznapi életvitelről. Vezetőnk elmondása szerint a zsinagóga belsejében szinte valamennyi fontos vallási szimbólumuk és a liturgiai év eseményeinek jellegzetes tárgyai megjelennek.
A program második részeként orgonakoncertet kaptunk, mondhatni, ajándékba, mert ezt is fedezte a szerény összegbe kerülő zsinagógai belépőjegy. A nagyszerű zenei élmény után maradt még egy kis időnk arra, hogy a karzaton is sétálgassunk egy kicsit, sőt innen bejutottunk az orgonához is. Különös élmény volt. Annyiban viszont kicsit elszomorító is, hogy fent jobban látszottak a beázások nyomai, a falfestések romlása. Az épület állami támogatással finanszírozott átfogó külső felújítása 2017-re lett kész, ez viszont nem terjedt ki a belső részek restaurálására. A helyi zsidó közösségnek pedig nincs erre elegendő fedezete, hiszen Szeged hajdan, 100 évvel ezelőtti 8000 fős zsidóságával szemben ma csak néhány százan vannak a városban.
Az épület külső megjelenéséhez szervesen hozzátartozik a telepített kert, Lőw Immánuel főrabbi kertje, melyben a zsidóság számára szimbolikus jelentéssel bíró növények is helyet kaptak. Mi is tettünk befejezésül ott egy sétát.