Szegedi Új Zsinagóga Szeged

A szegedi zsinagóga a szakirodalom szerint a világ talán legszebb zsinagógája. Azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy a lenyűgöző szegedi új zsinagóga a magyar zsidó építészet egyik kiemelkedő alkotása. Meglepő módon mégis csak 2007-től kapott műemléki védelmet. A már kicsinek bizonyult régi mellé Szeged zsidó vallású polgárainak megbízására 1900 és 1902 között épült Baumhorn Lipót tervei alapján ez a monumentális, historizáló-szecessziós épület, az új zsinagóga. És ha még mindig a rangsorolásnál maradunk: a 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása. Mi eddig két munkáját ismerjük közelebbről: a szolnoki zsinagógát, amely galériaként szolgálja a kultúra iránt érdeklődőket, és nemrég láttuk a gyülekezés házaként ma is használt Páva utcai zsinagógát a fővárosban. A 20. Szegedi Zsidó Kulturális Fesztivál alkalmából gazdag programot hirdettek meg múlt vasárnapra: Ennek egyik részeként vezetett bemutatón vehettünk részt az épületben. Így nem csak gyönyörködtünk a káprázatosan szép belső díszítésekben, épület- és berendezési elemekben, hanem szerteágazó ismereteket szerezhettünk az épületről és a zsidó vallásról, valamint a vallási előírásokból eredő hétköznapi életvitelről. Vezetőnk elmondása szerint a zsinagóga belsejében szinte valamennyi fontos vallási szimbólumuk és a liturgiai év eseményeinek jellegzetes tárgyai megjelennek. A program második részeként orgonakoncertet kaptunk, mondhatni, ajándékba, mert ezt is fedezte a szerény összegbe kerülő zsinagógai belépőjegy. A nagyszerű zenei élmény után maradt még egy kis időnk arra, hogy a karzaton is sétálgassunk egy kicsit, sőt innen bejutottunk az orgonához is. Különös élmény volt. Annyiban viszont kicsit elszomorító is, hogy fent jobban látszottak a beázások nyomai, a falfestések romlása. Az épület állami támogatással finanszírozott átfogó külső felújítása 2017-re lett kész, ez viszont nem terjedt ki a belső részek restaurálására. A helyi zsidó közösségnek pedig nincs erre elegendő fedezete, hiszen Szeged hajdan, 100 évvel ezelőtti 8000 fős zsidóságával szemben ma csak néhány százan vannak a városban. Az épület külső megjelenéséhez szervesen hozzátartozik a telepített kert, Lőw Immánuel főrabbi kertje, melyben a zsidóság számára szimbolikus jelentéssel bíró növények is helyet kaptak. Mi is tettünk befejezésül ott egy sétát.

Az 1900-1902 között eklektikus stílusban készült, valóban csodaszép épület Baumhorn Lipót tervei alapján épült, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, valamint román elemeket, díszeket is megfigyelhetünk rajta, hihetetlenül gazdagon díszített, izgalmas a belső színvilága, mintázata. Kívül-belül az egykori szegedi zsidóság jómódját, ízlését, jelentőségét és sokszínűségét szimbolizálta, több, mint 1300 férőhellyel rendelkezik. A 2500 Ft-os felnőtt belépő befizetését követően bejárhatjuk a templom alsó szintjét, a karzatot, valamint a csinos kertet (a kert amúgy önmagában ingyenes), értelemszerűen szombaton zárva tartanak. A jelenleg is aktív vallási-hitéleti tevékenység mellett koncerteket is tartanak benne, hiszen kiváló az akusztikája. Ahogy megtudtuk, a korábbi - II. világháború előttig - közel 8000 főnyi zsidó lakosból mára mindössze 300-an maradtak. A zsinagóga előcsarnoka egyúttal Holokauszt emlékhely lett.

Belépve teljesen megfogott a látvány. Ajánlom mindenkinek, aki arra jár, hogy nézze meg. A világ negyedik legnagyobb zsinagógája, itthon a második. Itthon már láttam több zsinagógát, de ez viszi a pálmát, az én véleményem szerint. Csodás élmény volt számomra e látogatás. A képek remélem engem igazolnak, ime: