Varkocs György várkapitány szobra Székesfehérvár

de most akkor ezt is tudom már. Szóval, ez a sziléziai vitéz kívül rekedt egész seregével a várkapun, megütközött a törökkel és meg is halt, de hiába, mert a törökök így is, úgy is elfoglalták a várat és a várost és kardélre hányták lakóit. És a Homo sapiens különféle égtájakon százszor és ezerszer megcsinálta ugyanezt saját fajával sokszor.

A végső csatában Varkocs vezetésével a várból kitörő várvédő magyar sereget a polgárok nem engedték vissza a városba a kapun, mondhatni kizárták őket, így estek el és haltak hősi halált. Ráadásul Szulejmán szultán a korábbi ígéretét megszegve nem engedett szabad elvonulást a polgároknak, így a polgári lakosok közül is sokan lettek a törökök áldozatai. Fehérvár egészen 1688-ig török fennhatóság alatt állt (1 év kivételével), szandzsák központként. Varkocs György bronzszobrát az egykori Budai kapunál állították fel, hősi halála helyszínének közelében. Ünnepélyes felavatására a város törököktől való felszabadulásának 250. évfordulóján, 1938. május 19-én került sor. Erdey Dezső szobrászművész alkotása. A cím a szobor talapzatán olvasható, magyarul az irodalmi fordítása: "Tied a dicsőség, mienk a példa. " A szobor talapzata a régi várfal köveiből készült. 18 éves koromig Székesfehérváron éltem, egyik kedves gyermekkori emlékem, hogy 1988-ban ünnepelte a város a töröktől való felszabadulás 300 éves évfordulóját. A város iskolásai játszották el a nagy csatát és a város visszafoglalását a belvárosban, a történelmi helyszíneken. Én egy török harcos voltam, meg is haltam a csatában.