Aranysárkány Vendéglő Szentendre

Gondoltam megmutatom nekik, hová vittek a szüleim, gyerekkoromban. Ez nem egy szépülő emlék volt, mert tisztán emlékszem mennyire bejött nekünk az Aranysárkány. Bementünk, lefejeltem az üvegajtót, de ezzen csak röhögtünk. Köszöntünk, cserébe egy bólintást kaptunk. Leültünk, vártunk. Rajtunk kívül nem volt vendég. Pultnál egy pincér, konyhában többen beszélgettek. Ültünk. . . ültünk. . . . vártunk, hideg volt a helyiségben. Jött, hozott étlapot, szokásos, innivaló, stb. Természetesen tisztában voltam azzal, hogy nem fogom ugyanazt a választékot látni, mint 25 évvel ezelőtt. Arra is számítottam, mivel ezt a várost Szentendrének nevezzük, magasabb árak lesznek az átlagnál. Ennek ellenére megdöbbentem, de azért rendeltünk, hátha kellemesen csalódom. Rántott csirkemell burgonya salátával, mellé egy gulyásleves a gyereknek. Kihozták. . . . Leves "épp hogy elég" adag, 2500. - Csirke egy közepes szelet volt a tányéron, mellette nem túl nagy adag salátával, 4. 300. - Összenéztünk, de már nem volt visszaút. Félreértés ne essék! Ha ez valóban egy nagy adag, elég körettel és mellette előzékeny kiszolgálással, egy szavam sincs, legfeljebb nem leszünk törzsvendégek. A gulyás és a rántott csirkemell is el volt sózva. Általában sósan fogyasztom az ételeket, de ez már nekem is sok volt. Nem ettem meg az egészet. Vártam, hogy jöjjön, vigye, fizethessünk és húzzunk innen! Sajnálom.

Először kihoztak valami ízetlen sárga trutymót két falat száradt kenyérrel,borzongató élmény volt. Nagyon sokáig vártunk az étkekre,valamint a személyzet egy tagja sem mosolygott és nem is volt kedves. A bárány ízetlen és sületlen volt,ha egyáltalán bárány volt,a libamáj szintén. Érzetem nem csal nem is volt
Libamáj. . . . pulenka sótlan juhtúrós rakottasban nem volt juhtúró és a krumpli nyers volt. Nem tudom hangsúlyozni milyen sótlan ízetlen volt minden. A toalett pedig minősíthetetlen. . . Életem egyik legrosszabb étterme. Ez volt az a hely ami után éhesen távoztam. Sajnos. Árban magyar halandó ember számára megfizethetetlen.

Mindig mást, s mindig többen voltunk, legalább hárman, de volt, hogy nyolcan. Így aztán kialakult egy hitelesnek mondható rátekintésünk a helyre. Az Aranysárkány a fősodorhoz tartozik, nem sokat kínlódnak a modern technológiákkal, tisztes házias konyhát visznek, mely a magyar gasztronómia fogásaira alapoz, de integrál nemzetközi klasszikusokat is. Volt úgy, hogy a tulajt jókedvében találtuk, akkor kellemesen elbeszélgettünk, volt, hogy erősen morózus kedvében volt. Az azért megmaradt, hogy képesek voltak elkérni öt évvel ezelőtt 1000 azaz ezer forintot egy liter szódára. Ettől a függetlenül az árak nem ijesztőek, ki lehet őket fizetni. Összességében nem rossz hely az Aranysárkány, egy látogatást mindenképpen megér.

A konyha a vendégtérből belátható, ha érdekel minket, az utolsó fázisait láthatjuk a készítésnek, a tálalásnak. Igazi gourmand-oknak kihagyhatatlan! ! !