A főtér táján karácsonyi forgatag, bódéevés az utcán, méltatlan körülmények között, relatív drágán. . . hát nem, annyira azért nem. Séta az állomás felé. . . nénik, bácsik, hol van itt valami jó étterem? Többen nem tudták, mafláztak, fogalmuk sincs. . talán arra. Megnéztem egy brutálidétlen emlékművet, mellette a téren van a Bajnok étterem. . . félig bementem, aztán öt lépés után, hogy nem, nem az én világom. . . sajnálom, nem nyert. De ki volt írva a sarkon, hogy a Dréher arra. . . mentem hát. És lett. Én meg beléptem, megjött A vendég. pincér valami VB-meccset nézett a nagyképernyőn, de nagyon szívélyesen fogadott, töküres az étterem, üljek, ahová szeretnék, ebéd lesz vagy tán vacsora? Mindegy, hogy nevezzük, evés lesz itten, akárki meglátja. . . Középtájt helyet is foglaltam, előrenézvést a frontirányba, kikérezkedtem a mosdóba, kézmosás, gyors könnyebbülés, és készen is voltam befogadni az étterem kreálmányait. A csészés erőleves húsos batyukkal, füstölt fürjtojással meglepően gyorsan jött és meglepően finom is volt! Ejha, jó helyet választottam. A hagymás rostélyos is meglehetősen gyorsan elkészült, hatalmas hagymakazal, túrás, ásás a kazalban, nem volt szétázva a mustárban a hús, jó nagy darab állatti maradványok voltak a hagymahalom alatt, jelentős mennyiségű és finom krumplival. Ettem, mintha az életem múlott volna ezen, és tényleg. Éhenhalni szomorú és fájdalmas dolog lehet. Szégyenszemre még hagytam is a tányéron a végén, pedig nem volt rossz semmi egyáltalán. Aztán a végére, hát hmmm. . bűnbánóan elmondom, hogy a Drehert nem annyira szeretem, így aztán tartogatott nekem a sors kisüveges Pilsner Urquellt, amivel tényleg elégedett lehettem. A felszolgáló nagyon kedves volt, udvarias, informatív, érdeklődő, útbaigazító. . . jól adott hozzá az étkezéshez személyes hangulatot. Viszont az étterem kicsit olyan hodály, abba valahogy nem annyira bírtam beleszeretni. Mindezért viccesen keveset fizettem, valami 5000 forint körüli összeget. Összehasonlítva a való élettel, ez kiváló ár/érték arány! Ajánlom is a helyet szeretettel mindenkinek! Nem érdemes éhesen, sírva elmenni mellette! Közben besötétedett, mikor kiléptem a közforgalomba.
