Ezen a héten Szolnokon ez utóbbit tudtuk kihasználni, amikor is a Nemzetközi Orgonafesztivál több koncertjének helyszíne a Belvárosi Szentháromság templom volt, amely egyben a város katolikus főtemploma. Így most számunkra kettős volt az élvezet, a templom belső szépsége és a remek koncert. Nem kifejezetten rajongok, sőt, mondhatni általában idegenkedem az agyondíszített barokk templomoktól, de ez a templom meglepetésre nagyon megragadott. Sosem jártunk még itt korábban, ezért is volt számunkra meglepetés, hogy milyen nagy a templom belső tere, és a gazdag díszítés, a rengeteg alak és forma mennyire határozott stílusérzékkel közvetíti a barokk jellegzetességeit. Az érett barokk stílusában felépült templom 1754-ben készült el a ferences rend kezelésében, de jobbára a helyiek támogatásából. A belső berendezési tárgyak is a tehetős, jómódú polgárok és a különféle iparos céhek adományaiból készültek el. A mellékoltárok és az impozáns szószék viszont a híres budai ferences műhelyből származik. De mert a ferencesek egy koldulórend voltak, minden bizonnyal ezek költségét is adományok fedezték. A templom a Szentháromság tiszteletére épült, amit egyértelműen jelez a főbejárat fölötti szoborcsoport az Atya, a Fiú és a galamb alakjában megjelenő Szentlélek formájában. Bent több meglepő dolgot is láthat a látogató. Elsőre természetesen mindenki a főoltárt veszi szemügyre, amely itt különféle okokból jóval későbbi, mint a mellékoltárok. Mai formájában függőlegesen hármas tagolású, mintha emeletes lenne, alsó képe is a Szentháromságot ábrázolja. Összesen hét mellékoltárt sikerült összeszámolnom, de mondhatni ezek közül több is jóval látványosabb, mint a későbbi keletkezésű főoltár. Nekem a legkedvesebb a szentély baloldalán elhelyezett, szép kidolgozású szent Vendel oltár, mert ezen a mi vidékünkön nagy tisztelet övezi a pásztorok, az állattenyésztők és földművesek védőszentjét. De nemcsak a mellékoltárok figyelemreméltók, vannak jelentős művészeti értékű képek, freskók is. Például egy kis oldalkápolnában a városban hajdan rendkívül népszerű, közszeretetnek örvendő festőművész, Chiovini Ferenc festette a szobor mögötti freskót. A mellékoltárokkal, képekkel kapcsolatban is azt olvashatjuk a leírásokban, hogy ezeket ki mindenki állíttatta, adományozta a templomnak. A színes üvegablakokat is buzgó szolnoki családok adományaiból készítették az 1800-as évek végén, de nemcsak ezt, hanem a 2000-es évek felújításának támogatóit is precízen, névvel feltüntetik az ablakokon. A mindig pontos pénzügyi elszámolás ezek szerint nemcsak a kinti, világi életben lehet fontos, ez esetben itt bent a templomban is nagyon figyelnek rá. A közelmúlt fontos történése, hogy hosszas készülődés, pénzgyűjtés, várakozás után most, az Orgonafesztivál előtt néhány nappal sikerült helyére emelni a torony újonnan elkészített sisakcsúcsát. Az ünnepi koncertek látogatói tehát már nem egy csonkatornyú templomra nézhettek fel.