Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Van egy elképesztő nagy szerencsénk! Méghozzá az, hogy kicsiny hazánk gyakorlatilag minden pontján olyan különleges borvidékeket találunk, amelyek közül akárcsak egyet is vétek lenne kihagyni. Jártunk már Tokajban, Villányban és Egerben, aztán bebarangoltuk a Badacsonyt, a Kunságot és Tolnát, belekortyoltunk már a balatonboglári, a szekszárdi és a csongrádi borrégió ízletes nedűibe, most viszont a Bükkbe, Pécsre, Neszmélyre és a Mátrába vezet az utunk. Vedd hát fel ezeket a helyeket is a belföldi bakancslistádra, pláne akkor, hogyha nemcsak a finom borokért rajongsz, hanem szereted a friss levegőt és a festői környezetben tett kirándulásokat is!
A hivatalosan 1970-ben borvidékké nyilvánított területről érdemes tudni, hogy bár napfényben nem szűkölködik, meglehetősen hűvös, a Bükk azonban észak felől óvja a hideg szelektől.
A Bükk-vidéken őshonos növényként évezredek óta terem a vadszőlő, ám a szőlőművelésről csak a 14. század elejéről maradtak fenn először írásos emlékek. Ahogyan az egrieket és a tokajiakat, úgy a bükki borokat is riolittufába vájt pincékben tárolják. Az 1750 hektáros borvidéken amelyhez 20-nál is több település tartozik ugyanúgy megtalálható az olaszrizling, a leányka és a chardonnay, mint a cserszegi fűszeres, a turán vagy éppen a kékfrankos.
Tudtad, hogy a 19. századtól az Avason pezsgő alapborokat is termelnek?
Foglalj szállást a BükkbenLillafüreden, Szilvásváradon, Miskolctapolcán, vagy Miskolcon.
A Mecsek déli lejtőin nagyjából 2000 éve termesztenek szőlőt.
A 820 hektáros pécsi borvidék Mohácsig tart, és magyarok, horvátok, szerbek, valamint németek lakta települések határában húzódik. A 19. századtól ez a vidék termeli a pécsi pezsgőgyártás alapborait. Mind közül e hazai borvidék a legmelegebb és a leghosszabb tenyészidejű, amely nyarai napsütésesek és forrók, telei pedig enyhék.
A mediterrán éghajlatú borvidék amelyen kitűnő fehér- és vörösbor-szőlők teremnek jellemző szőlőfajtái a cirfandli, a hárslevelű, a cabernet franc, a portugieser és a merlot.
Szállásajánlataink a környékről:Pécs, Cserkút
A Dunántúl északi részén húzódó neszmélyi borvidéken már a római korban is termesztettek szőlőt, és a 18. század végére jelentős termőhellyé vált.
Neszmélyről igen jelentős mennyiségű bort szállítottak külföldre. Az 1977-ben borvidékké nyilvánított terület 1400 hektáron terül el, éghajlata hűvösebb, csapadékosabb, ráadásul erősen szeles is, ám meglehetősen magas itt a napsütéses órák száma is. A legjobb termőterületei a Vértesben és a Gerecsében találhatók.
A neszmélyi borvidék jellemző szőlőfajtái a sauvignon blanc, az ezerjó, a chardonnay és az Irsai Olivér.
Foglalj szállást a Neszmélyi borvidéken:Tata, Kisbér, Esztergom
Magyarország 22 borvidéke közül a 7800 hektáros területével a mátrai a második legnagyobb, a hegyvidékiek közül pedig a legméretesebb.
A borvidék a Mátra déli lejtőin, a Tarna-patak és a Zagyva által határolt területen, nagyjából 20 kilométer szélességben terül el. A területen már a középkorban is jelentős bortermelés folyt. Leghíresebbek között ugyanúgy ott a gyöngyösi, mint a domoszlói, az abasári, a nagyrédei és a visontai borok.
A borvidéken ezekkel a szőlőfajtákkal találkozhatsz: chardonnay, leányka, szürkebarát, kékfrankos, Irsai Olivér, cabernet franc és cabernet sauvignon.
Szállásajánlataink a borvidéken:Mátrafüred, Mátraháza, 
matrai-borvidek.webp
Borokról, borvidékekről és boros hírekről ITT olvashatsz.
Ha pedig kedvet kaptál egy kis boros kalandhoz és szállást keresnél, nézz körül nálunk IDE kattintva!
