Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Szálasi Ferenc 1944. október 16-án lett Magyarország nemzetvezetője, az ország ekkor már a II. világháború végső szakaszában volt, a szovjet csapatok betörése megállíthatatlannak látszott. A nyilasok hatalmát védelmezve és a háborús helyzetre való tekintettel több stratégiai fontosságú bunkert építettek az ország különböző pontjain, ezek közül is a legkülönlegesebb szerepet a kőszegi barakk játszotta a vezetőség életében. Az erdős területen kialakított alagútrendszer rendkívül jól álcázott volt, kiváló rejtekhelynek bizonyult a légi felderítések és bombázások idején, azonban a harcok kedvezőtlen alakulása miatt Szálasi az átadást követően egy hónappal később Ausztriába menekült, a bunker pedig történelmi emlékhellyé vált az idő múlásával.
Bunkerek Magyarországon - Szálasi-bunker (Fotó: indafoto.hu, Nardai Károly)
A Szent Koronát, mely Magyarország államiságának és királyi hatalmának szimbóluma, a második világháború idején több alkalommal is áthelyezték, hogy megóvják a bombázásoktól. 1944 végén, a szovjet csapatok közeledtével a magyar kormány úgy döntött, hogy a koronát a fővárosból egy biztonságosabb helyre szállítja, így került át több megállót követően Kőszegre. A bunker vastag betonfalai kiváló védelmet biztosítottak a bombázásokkal szemben, emellett állandó koronaőrség látta el a korona és a kincsek folyamatos védelmét. A háború végén végül a magyar kormány jobbnak látta továbbszállítani, ezért 1945 márciusában Ausztriába került, majd egészen 33 évig az amerikai hadsereg felügyelete alatt volt.
Bunkerek Magyarországon - Koronaőrző bunker (Fotó: Ölellek.Kőszeg Facebook oldal)
A hidegháború időszakában, 1969 nyarán épült dunavarsányi szovjet atombunker az egyik legnagyobb és legjobban felszerelt óvóhely Magyarországon. A bunker célja a katonai vezetés megóvása volt egy esetleges nukleáris támadás esetén, illetve a szovjet légierő 11. vadászrepülő gárda-hadosztályának tartalék harcálláspontjaként is szolgált. Ennek fényében nem meglepő, hogy a létesítmény többezer négyzetméteres alapterülettel és olyan technológiával rendelkezett, amely lehetővé tette volna a hosszabb ideig tartó túlélést is, a saját energia- és vízellátó, valamint légszűrőrendszer segítségével. A bunker ma vezetett túrák keretében látogatható, melynek során bepillantást nyerhetünk korhű helyiségein keresztül a hidegháborús évek hangulatába.
Bunkerek Magyarországon - Fotó: B51 Bunker Dunavarsány Facebook oldala
Szállástippek Dunavarsány és környékén>>
A II. világháború során a Gödöllői Királyi Kastély alatt épült bunker Horthy Miklós kormányzó és családja biztonságáért felelt; a 10 méter mélyen található és 170 cm vastag vasbeton falból megálmodott alagútrendszert rendkívüli gondossággal tervezték, figyelembe véve az ott tartózkodók kényelmét és biztonságát. Az építmény a menedékhely mellett stratégiai funkciót is ellátott, innen történt a katonai műveletek koordinálása és a védekezési stratégiák kidolgozása is. A viharos évek után a bunker elvesztette eredeti funkcióját, a kastélyban még szociális otthon is működött ez idő alatt, mára azonban a kultúránk fontos részévé vált, úgyhogy mindenképpen érdemes tenni egy sétát hideg termeiben, ha Gödöllőn járunk.
Bunkerek Magyarországon - Gödöllői Királyi Kastély
Meglehetősen szűk körben ismert, de Esztergom és környéke tele van elhagyatott katonai objektumokkal, ilyen a Strázsa-hegyen rejtőző szovjet bunker is. Mivel a létesítmény a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el, így szabadon nem látogatható, de szervezett kirándulások vagy bunkertúrák keretében ily módon is betekintést nyerhetünk múltunkba. A Strázsa-hegyi kilátót és a katonai temetőt elhagyva nagyjából 500 méterrel távolabb, a mezőn bújik meg az óvóhely hatalmas bejárata, melynek falfirkákkal tarkított apró folyosói egy misztikus világba repítik a korszak szerelmeseit.
Bunkerek Magyarországon - Strázsa-hegyi bunker (Esztergom)
Eger városában található a "Város a Város Alatt" elnevezésű egykori érseki pincerendszer, mely a török hódoltság után Fenessy György püspök hatalmas építkezései során születhetett meg a környék szőlőterületeiről származó borok tárolására. Az alagúthálózat a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt, szakaszai egy 40-50 perces túra keretében ma is látogathatóak. Az egykori pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol a hétszer hét pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret, de ezen kívül állandó kiállításaik keretében beleshetünk Ziegler Géza Eger történelmi korszakait átölelő tárlatába, elmerülhetünk a szocializmusban az emeleten található termekben, vagy akár lézercsatázhatunk egyet az Időalagút kalandparban egy csapatépítő során.
Bunkerek Magyarországon - Fotó: Időalagút Facebook oldala
