Nos, az igazán kiváló, de azért vannak furcsaságai, és nem abban, amit elénk tesznek enni, hanem a hely koncepciójában. Haladjunk sorjában: az utcán van egy kis kellemes teraszuk, ott volt is néhány vendég, amikor ma kora délután náluk jártam. De feliratot, hogy mi ez itt, nem látni, mert az ajtók be vannak a melegben nyitva, illetve növények takarják a boltlogót. Én viszont tudtam, hová érkeztem, bementem hát a kiszolgáló részbe, és bár ott sem voltunk sokan, mégis kicsit káoszosnak tűnt a helyzet, hogy ki hová álljon sorba, ha pékárut, ha helyben fogyasztásra való étket, vagy ha kávét szeretne. Legkevésbé a pékség tűnik fel, ez itt egy büfé jellegű kiszolgálás. Annak viszont számomra tökéletes. Egy nagyon kedves és jól informáló fiatalember segített a választásban. Könnyű ebédemre vettem egy fél adag tojáskrémes szendvicset finom, saját sütésű kovászos kenyérrel és egy szelet fahéjas-kardamomos ízesítésű babkát. Elvitelre pedig becsomagoltattam a pultban lévő utolsó kardamomos bullart. Mindezért fizettem 4350 forintot, és nem gondolom soknak ennyi finomságért. Kértem volna valamit inni is, de nem volt nekem való. Viszont a legnagyobb természetességgel ajánlotta fel a fiatalember, hogy hoznak az asztalomhoz sima csapvizet kancsóban. És tényleg, pedig ez manapság ritka! A szomszéd asztalnál ülő külföldi vendég is sima vizet ivott, vagyis ez itt bevett szokás, és nem kérnek érte fizetséget. Ez is nagyon rokonszenves. A hely kialakítása elegáns, de mivel nem esik túlzásokba, kellemesen barátságos is. Meglepő módon az egyik falon népművészeti tányérok sokasága a díszítés, ami csak elsőre tűnik idegennek, aztán hamar elfogadja az ember. Mindezek alapján nem igazán értem, miért volt a belső részben is csak néhány vendég délután 2 és 3 óra között. Nekem mindenképpen többszöri látogatásra érdemes a hely.
