Erzsébet Kilátó Kávézó Budapest

Nyilván azt, amit én, hogy instállom, csókulom a kezsitlábát a kisasszonkának, legyen meg a jóegéssíge még a drága családjának is, meg aranyeső a szíp kis házra! Mert órákon keresztül felizzadva magamat a hegyre, éppen zárásra kerültem oda. A nyelvem szárazon a szájpadlásomra tapadt. Ez az áldásnő pedig megértette a kínt, persze, nem baj, ha már bezárt, mivel szolgálhat, visszakapcsolja a pénztárgépet is, ha kell a kávéfőzőt is, jaj, de az aduász. . . a csapolt, jéghideg Bernard! ! Kérdeztem is, hogy szomjanhaltam és ez már a Mennyország? Hát, az volt. . . az életemet köszönöm neki, csodás volt, mekkora élmény! És ezt nevezem kiszolgálásnak, vendéglátásnak. Próbáltam is a magam szerény eszközeivel megköszönni, ahogy tudtam. Valaha ennek a kilátónak az alsó szintje egy étterem volt, hej, szép kamaszkoromban itt kértem lángoló rablóhúst, lekapcsolták a villanyt, úgy hozták ki a lángba borult kis kardot, emlékszem, mindenki tapsolt. . . hehehe. . és 20 forint volt ez a bizonyos luxusebéd. De ma a Bernard ezt is überelte, nagyon szép emléket hagyva maga után. Köszönöm utólag is!

A kávézóban nem túl izgalmas kínálattal találkoztam, de egy kifáradt, megszomjazott, elegendő eleséggel és itallal nem rendelkező túrázót megfelelően el tudnak látni. Átlagos minőségű kávé, kommersz sörkínálat, üdítők (Cappy, Pepsi-család, Lipton Ice tea), Szentkirályi ásványvíz, Toma gyümölcslevek, némi rágcsálnivaló, csokiszeletek, nyáron jégkrém. Sörből volt dobozos, üveges, illetve csapolt Bernard is. Érdekes módon talán sörből volt a legnagyobb kínálat. Nyilván tapasztalatok alapján, a kereslet alapján erre kellett felkészülni. Caffé Perté hagyományos olasz kávét főznek. Sőt, pezsgő és némi borválaszték is van. Ottjártamkor csak hétvégén, péntek-szombat-vasárnap 10-18 óra között tartottak nyitva, talán ez a nyári szünetben több napra bővül. A kilátó körül körbe vannak rakva az asztalok, talán az egyik legcsodásabb terasz ez a városban! A mosdó egy kissé lepattant.