Lumen Kávézó - Mikszáth Kálmán tér Budapest

Itt azt kell tudni, hogy egymás mellett több vendéglátó hely is működik és a teraszaik gyakorlatilag teljesen összeérnek. Az árak egy kicsit felülről nyaldossák az átlagot, hiszen egy Cortado 700 Ft-ba került, cserébe igazán kiváló volt a minősége. (az eszpresszó 500 Ft, a jeges latte 1200 Ft volt). Csak úgy jófejségből, kérés nélkül kaptam egy nagy pohár vizet mellé, még választhattam is, hogy szénsavasat (szódát) vagy simát kérjek-e. A benti rész döntő részét elfoglalja a pult, plusz most még ott sorakoztak a szűk vendégtérben a sörös hordók is, úgyhogy a pultnál tényleg csak lapjával lehetett elférni, kényelmesen olyan 3 vendégnek. Ráadásul egy nagyobb külföldi társaság még erősen gondolkodott a pult előtt, mit is akarjanak inni, de nyilván mindenki mást. Egyébként nem is annyira újhullámos kávézó a hely, legalábbis estefelé egyértelműen egy pubbá alakul át, és elsősorban alkoholos italok fogyasztása jellemző kisebb-nagyobb mennyiségben. Este fél 10-ig tartanak nyitva, vélhetően a környékbeli lakók nyugalma érdekében. A mostanság nagyon népszerű Tubi60, amit a Tel-Avivi hipsterek kaptak fel, itt is kapható és itt is közkedvelt (2000 Ft/5 cl). A feles Jéger 900 Ft-ba került. Madarasi pálinkából tartanak 6-7 ízt. Tartanak kézműves söröket, pl. a Reketye IPÁ-ját (800/1200 Ft), illetve Stari Pils-t és szintén Stari meggyeset. Ételeket itt nem, viszont a kb 300 méterre lévő Nagy Lumenben fogyaszthatunk. Továbbra is klassz a hely, ajánlom! (de nem mindig van asztal! )

Az eszpresszó 400 Ft, a cappuccino 500 Ft, középkategóriás, ebben a minőségben szerintem korrekt. A kiszolgálás nagyon kedves és egyúttal udvarias volt. Reggelire kapható rántotta, bundás kenyér, péksütemények (croissant mindig van), szendvicsek. Ha estefelé jár erre az ember, hazai kézműves söröket és borokat kortyolhat. A kinti teraszuk napfényes, a benti rész fiatalos, bohém hangulatú.

A srác kissé hülyére vette. )
Ezen kívül egyébként csupa jót mondhatok. Baráti árak, korrekt minőség, Brutal Bitter csapon, öt kézműves pincéből hármat nem ismertem, ami azért nem nagyon jellemző, hiszen majd minden borászati rendezvényen ott vagyok, nem szólva a kocsmatúrákról. Úgyhogy volt mit kóstolni. S persze, az, hogy nem ismertem a pincéket, messzemenő elismerés, mielőtt bárki félreérti. A vegyes tál is finom volt, rajta sütőtökkrém, céklakrém, medvehagymapesto, humusz, hozzá melegített pita. No és egyszerre mintegy meglepetésszerűen free elemeket is magában ötvöző remek jazz-koncert. Jó volt ott lenni.