Mixát Budapest

32 csapból folynak ott a prémium főzetek, itt sem adták alább. Annyi a különbség, hogy e helyütt mintha több import sör lenne, amin belül a lágerek is szépen képviseltetik magukat, különösen a cseh vonal. A pult mögött egy élő legendát ismertünk fel, a magyar sörélet kultikus alakját, Marosvári László sörszakértőt, akinek arcképe díszítette évekig a Szent András sörfőzde egyik legnépszerűbb sörét, az Ogre nevű, markánsan komlózott cseh lágert. A New England stílusú India Pale Ale (NEIPA) söröket vettük sorra, ezek megunhatatlannak tűnnek. Második látogatásunk alkalmával, tavaly májusban a borrészleget vettük górcsó alá, olyan pincészetek nedűiből válogatva, melyekkel a magyar borok intenzív és rendszeres kóstolgatása dacára még nem volt szerencsénk találkozni. A kedves, bájos fiatal felszolgáló hölgy rutinosan és magabiztosan mutatta be a borokat, rá is kérdeztünk, hogy van-e szakirányú végzettsége, megtudtuk, hogy szőlész-borász képesítéssel rendelkezik. Ritka jó élmény, ha az ember hozzáértőkkel tudja megbeszélni a borokkal kapcsolatos benyomásait és meglátásait. Ezúttal már célirányosan érkeztünk, tudva, hogy itt a kulináris felhozatal is érdemleges, eleve beterveztük néhány meleg étel elfogyasztását. Azt már helyben tudtuk meg, hogy a konyhát Sobják Mátyás vezeti, akivel élmény volt néhány gondolatot cserélni. Kérdésünkre szerényen csak a Mák bisztrót, a Costest és a szegedi Alabárdost említette, mint korábbi állomáshelyeit, de némi világhálós kutakodással kiderült, hogy csupa színvonalas helyen dolgozott. Előbb a szegedi Bistorantban, a régi, Izabella utcai Zeller Bisztróban, a Zonában, s a Prime Steakhouse-ban. Stázsolt a Fámában Huszár Krisztiánnál. Az étlapon magyar és nemzetközi klasszikusok, pub food és éttermi fogások egyaránt megtalálhatóak, az általunk rendelt ételek mellett kínálnak többek között chilis fokhagymás rákot, padlizsán-, avokádó- és csicseriborsó-krém triót, gulyáslevest, karfiol steaket langyos lencsesalátával, házi pesto-val, porchettát csülökből burgonyapürével és sült répával, csirkepaprikást házi nokedlivel és uborkasalátával, valamint céklás brownie-t. A marinált retekkel és céklapürével kínált citromos kacsaterrine izgalmas, kreatív kompozíció, virtuóz íz-, állag- és alapanyagjátékokkal örvendezteti meg a vendéget, a húsból készült pisztáciás rétegre hízott kacsamáj-pástétom kerül. Megelégedésünkre szolgált a gyömbéres korianderes ázsiai húsleves is, amit remek, krémes sárgájú marinált főtt tojással szolgáltak fel. A szezámmagot, amivel megszórták a levest, nem erőltettem volna, de így is emlékezetes fogás volt ez. A római stílusú Margherita pizza ízletes volt, kérésre kaptunk mellé fokhagymás, chilis és bazsalikomos olívaolajat. A maracujás mille feuille remek zárásnak bizonyult. A Mixát névre hallgató komplexum nem csökkentve az Élesztőház, illetve a Madhouse iránti érzelmi elkötelezettségem, második látogatásra kedvenc gasztro-kocsmámmá lépett elő. Kárpát medencei szinten. Azóta voltunk még vagy háromszor, csak sörözés céljából. A hely továbbra is kiváló, azzal együtt hogy közben séfcsere volt.

A környék továbbra is igen népszerű, de most már az egész Krúdy utcában és a Mikszáth téren is végig vendéglátó egységek, illetve azok teraszai töltik meg a teret. A MIXÁT nem az utca felé terjeszkedik, ugyanis nagy belső udvara van, valamint egy emeletei nagy teraszos része. Az alsó szinten tematizálták a kínálatot, mi a KEG Sörház kézműves csapolt söreiből vásároltunk, majd azokkal vonultunk fel az emeleti részre. Monyo meggyes söre, mely Party Animal névre hallgat, 500 Ft, míg a Szent András 1993 bajos típusú lagere 800 Ft, mindkettő 4 dl, itt ez a korsó méret. Nem mondom, hogy drága volt, sőt, a kézműves csapáson belül ez még olcsóbbnak számít, igaz, nem is valami speciális, ritkaság sört kértünk. A kiszolgálás személytelen, közömbös volt, utána pedig nem találkoztunk senkivel a személyzet soraiból. A mellettünk lévő nagyobb asztaltársaságnak is magának kellett átrendeznie az asztalokat, székeket, hogy elférjenek, mert a galériára nem jött föl egy pincér vagy egyéb staff. Egynek elment, de semmi különösebben vonzót nem tudnék mondani a helyről.