Moha Café Budapest

A pult mögül a srác kijön, tessék, mit szeretnék, mondom, hogy nem egy mexikói étterem állt itt azelőtt? De, az most is áll, megvan, csak egy sarokkal odébb. . pffff. . . . azta! Persze, hiszem ez még csak a Moha. . . Nem baj, de jó, úgyis inni akartam, egyedüli vendég voltam a belső térben, a srác a pultban jeget tört, mint a Lenin atomjégtörő, hallottam a poharakban a csörgést, hideg italokat készített az utcára. Koktélokat. Én meg, lássuk csak,, milyen csapolt sör van? Hatféle. A Staropramennél le is akadtam, ne is nézzük tovább, ne húzzuk az időt, itt emberéletről van szó, kérem! És így lett a délután jutalma egy korsó hideg cseh sör, eleget mászkáltam ma, megérdemeltem. A fiú kedves volt, a sör nem volt drága, mi kell még ahhoz, hogy jobb kedvvel menjek tovább?

Ebédidőben kínálnak egyszerű menüt. A Bartók Béla úti járdán kitelepülős terasszal is rendelkeznek. A beltér nem légkondicionált. A kávé átlagos, jónak nem mondanám, hagyományos pörkölésű. Egy eszpresszó 440 Ft-ba kerül. A kávé mellé nem adtak vizet, de 2 zacskós kristálycukrot igen. A pultos hölgy a barátnőjével a teraszon beszélgetett, amilyen gyér volt a vendégforgalom, belefért az idejébe. Oscar Wilde jelmondatával, miszerint mindenből beéri a legjobbal, egyszerűen a MOHA nincs összhangban, mert ezt a helyet semmilyen szempontból nem tudom a legjobbak közé sorolni. Egyébként én bírom az ilyen, kicsit lepattant, rom-bár jellegű helyeket. Meg a környéket, a Bartók Béla utat is. A 2016-os előző beszámoló képeihez képest a hely sokkal kopárabb lett. A zongorát sem láttam.