Dohány utcai Zsinagóga Budapest

na nem azért, mintha először járnék itt, de az talán régebben volt. Fantasztikus koncertek jutnak eszembe, Palya Bea szefárd dalai, csodaszép volt. Azért ez egy élettel-átokkal vert hely, régen, valaha, a Károly krt. volt a keresztény-zsidó világ határa, a középkorban a belső részbe zsidó nem tehette be a lábát, ez meg itt, a körön kívül valaha keresztény templomnak épült, olyan a beosztása is, a zsinagógákban a tóraolvasó asztal helye nem a nézőkkel szemben, hanem a térség közepén helyezkedik el, Itt meg nem. Itt olyan, mint a színház, pártház, mozi vagy keresztény templom. frontálisan hat a tömegre. De csodaszép, az biztos. Aprólékosan igényes kidolgozás. A mór-keleti stílust valahogy még esztétikailag a jóízlés határán belül tartott harmónia az épület kívül és belül. A karzatra most nem lehet felmenni, csak nagyobb ünnepeken. Megnéztem az udvart is, a gettó fotókiállítását, meg persze a zsidó múzeumot is, aztán még bámészkodtam volna, mert az ilyesmiből sohasem elég, de rámaszaladt a délután négy óra, a zárás ideje és kihajtották a termekből a fizető közönséget. Minél több vallás minél több nevezetes helyére járok, annál kevésbé értem meg a vallások egymáshoz fűződő feszült vagy néha ellenséges viszonyát. sokszor eszembe jutott már, hogy tulajdonképpen az emberiség átkai, szellemi csapda, amit soha nem tanultunk meg igazán kezelni.

Különlegesen szép az épület, mór stílusban épült, 1859-ben avatták fel. A belső megvilágítása nem túl kedvező (vagy csak fel kellett volna kapcsolni a villanyokat, a 4000 Ft-os belépőből talán kitelt volna. . . ). A templom patetikus légköre nem igazán "jön át", gyakorlatilag külföldi turistacsoportokkal van tele, ahol az idegenvezetők mindenféle nyelven párhuzamosan sorolják a tudnivalókat. A karzat nem látogatható. A bejutás előtt fémdetektoros kapun kell átmenni, átvizsgálják a táskákat és a ruházatot. A templom az egykori zsidó negyedben épült, a 2. világháború alatt a Dohány utca határolta a gettót, így ma jelentős holokauszt emlékhely is. A kertben 2600 zsidót temettek el, a kertrész körbe van kerítve, nem lehet bemenni, csak 2 oldalról lehet körbesétálni. A bal oldalon található a múzeum, elég sokat kell lépcsőzni felfelé, de van lift is. A 90-es évek 2. felében jártam már itt, és akkor emlékeim szerint más volt a tárlók kialakítása, sokkal több értékes, arany és egyéb nemesfém kegytárgyra emlékszem. A múzeumban éppen átépítés zajlik, a paraván mögött fúrtak-faragtak a munkások. Az 1931-ben épült Hősök templomát csak kívülről lehetett megtekinteni. A Goldmark terem szintén le volt zárva. A kertben látható még a fémből készült Holokauszt emlékfa. A pincében véletlenül bukkantam rá egy izgalmas időszakos fotókiállításra.