Szégyen, de akkor sem. Na, de ma letöröltem a pírt az arcomról! Szóval, nem gondoltam, hogy erre megy el a délutánom, de egy percét sem bántam meg. Először is, sok mindent olvastam már, hallottam, néztem Krúdytól, de azt, hogy itt élt nyomorban és itt halt meg egy egyszobás lakásban, azt bizony nem tudtam. meg azt sem, hogy a Margitszigeten is lakott. ma nagyon sok dolgot kaptam pluszba az eddigi ismeretimhez, és nem lehetek eléggé hálás annak a bájos és kedves hölgynek, aki végigkísért a tárlaton, és számtalan kiegészítő információval ajándékozott meg. Annyira jó ilyen normális, értelmes emberekkel tölteni az időt, és különösen kiemelkedő kuriózum, mikor az ország szellemi színvonala, az oktatás, a kultúra tartós mélyrepülésben van a talajszint alatt. Az egymás ellen uszított butaság gyűlölettengere tobzódik a tájon. És akkor elmenekülhetünk egy ilyen jótékony szigetre, ahol a báj, a szépség dominál, a megmaradt emlékek esszenciája, tárgyi feltárulkozás, fantáziadúsító közegben. Soká tartana külön méltatni mindent, nem is fogom, de van egy időszaki kiállítás is az állandók mellett, a zsidó étkezési szokások a török időktől 1945-ig, kézzel írt receptekkel, szokásrendekkel, fényképekkel, magyarázatokkal. . . egzotikus világ, ami velünk, köztünk élt és él, mindig is kíváncsi voltam rá. Itt az alkalom megismerni ezt is. A múzeum meg úgy ötös, ahogy van, szavamra, visszatérős hely!
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
