Borárus-szoborkompozíció Budapest

Nem is szokás itt nézelődni, mindenki amilyen gyorsan csak bír, áthalad a gödrön. Mi viszont azért mentünk, hogy a téren két szoborkompozíciót tüzetesen megszemléljük. Elsőként természetesen, hogy időben tartsunk sorrendet, az általunk különösen nagyra becsült alkotó, Varga Imre 1983-ban felállított Borárus-szoborkompozíciójához mentünk. Amikor idetelepítették, akkor sem értettem, hogy lehet ebbe a pokolbugyra környezetbe szobrot, művészeti alkotást elhelyezni. Nem lesz ez a hely ettől sem, szebb sem jobb. Nos, azóta sem lett. Mi viszont most leültünk az egyik galambpiszkos padra, szembe a nagydarab, magabiztosan mindent, a Boráros teret is tűrő bronz borárussal, és csodáltuk nyugalmát. Meg azt is, hogy néhány méterre tőle, egy díszesen faragott oszlopfőn a nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivócsanakjának felnagyított, stilizált mása látható. Jól van, értjük az összefüggést, hogy borárus meg egy régi ivókészség, csakhogy ez a borárus nemigen találkozhatott soha 20,5 karátos aranyból készült edénnyel. Akkor meg hogy kerül ide? Meg egyébként is. És ezzel el is jutottunk a ZigZag és Ugor kollégák által előbb és alább már tárgyalt problémához, hogy ugyan van-e köze a borárusnak a Boráros tér nevéhez. Mert végső soron más magyarázatot nem lelni arra, hogyan, mi okból is került ide ez a szoborcsoport. Ők arra jutottak, hogy nincs ilyen összefüggés, a tér egy hajdan jelentős városi potentátról lett elnevezve. Én viszont Popovics András helytörténeti honlapján azt találtam, hogy lehet ez másként is. A Budapesti Villamos Városi Vasút, a BVVV ugyanis a múlt század elején valamikor két járatot is üzemeltetett, amelyek egyik végállomása bizony a BORÁRUS TÉR volt. De ha így is volt, ha valamikor tényleg Borárus térnek nevezték is ezt a helyet, ennek a műalkotásnak akkor sem itt volna a helye.

Középiskolában öt plusz egyes oktatásban vettünk részt, ez a szocialista oktatásügy egyik "vívmánya", hogy az elpuhult értelmiségi gyerek ismerje meg az ipari munkás életkörülményeit, tehát hetente egy napot a Csepeli Vas- és Fémművekben kellett töltenünk, hogy jó olajosak legyünk mi is fémmegmunkálás közben. Itt találkoztunk mindig a Boráros téren, hajnali hatkor-hétkor sötétben, hidegben, hogy kihévezzünk Csepelre. Hogy lumpen-környék? Igen, akkor is az volt. Volt, hogy hajnali részeg melósok vagy stricik belénkkötöttek és megvertek minket. Nem emlékszem, mikor lett a tér ilyen többszintű, mert akkor nem volt az, síkegybe volt az egész. Ez a borárus szobor 1983-ban került ide, az már egy újabb korszak volt. És tényleg, semmi köze a bor árulásának a Boráros térhez, ez az alkotás csak egy ilyen Kolodko-. szintű szoborpoén. Bár az Unicum-gyár párszáz lépés innen, és ott tényleg sok hordót látni, de az nem bor. A szobor környezete most is hajléktalanok tanyája, kosz és szemét, tegnap, hogy arra jártam, hihetetlen vulgáris üvöltözés zengte be a térséget, eleven szociográfia, dokumentumfilm. Amúgy meg a hordó fedőlapjai. . . azt olvastam, fémtolvajok lopták el őket, így tűntek el az időben. Még jó, hogy a hatalmas borkereskedőt itthagyták.

század fordulóján politikus, Pest város főbírája, alpolgármester volt, valamint jelentős mecénás. Neki köszönhetjük többek között a Városliget megnyitását, amely csakhamar felkapott szórakozóhellyé vált. A téren több szobor is áll, ezek egyike, a legmeghatározóbb a Borárus szoborkompozíció, mely Varga Imre szobrászművész alkotása, és immáron 40 éve, 1983 óta gazdagítja a teret. Nagy valószínűséggel a szobor miatt gondolhatják sokan, hogy a térnek köze van a borászathoz. A központi alak a nagy pocakos, jól megtermett árus, alakja bronzból készült, körülötte a hordók mészkőből. A hordókból jó sok darab készült, összesen 7, többféle méretben és elrendezésben. Előtte kis padok vannak, ahol le lehet ülni, vagyis inkább csak lehetne, mert ez a terület leginkább a hajléktalanok bázisa. Nézegettem a régi fekete-fehér képeket, és úgy látszik, mintha eredetileg a hordók elején lett volna valami bronz előmintázat. Sajnos nem sikerült felismerni, hogy pontosan mi lehetett ez. A Boráros alakja mögött, kicsit távolabb egy római oszlop tetején a Nagyszentmiklósi Kincs egyik mutatós darabja - annak másolata természetesen - került elhelyezésre.