Kolodko: Holdjáró miniszobor Budapest

De az utcanév mégsem tűnik elegendő magyarázatnak. Kell lenni valami másnak is, hogy mi lenne itt az összefüggés. Nos, a neten talált információk két irányba is mutatnak: Bay Zoltán 1946-ban a Tungsram gyárban munkatársaival kifejlesztett egy radarberendezést, amelynek segítségével először sikerült lemérni a Hold-Föld távolságot. Márpedig, ha valaki elindul a Holdra, csak jó, ha tudja, milyen hosszú lesz az útja. Aztán elindultak, és ezt is egy magyar származású szakember segítségével: Pavlics Ferenc műszaki igazgatóként vett részt az USA Apollo-programjában, megtervezve a holdjáró kis jármű speciális kerekeit. A kerekeknek köszönhetően 1971/72ben az Apolló űrhajók által felvitt holdautók több napig jöttek-mentek a Holdon. Mindhárom felvitt jármű a Holdon maradt. Szerintem hát ezt ábrázolta Kolodko. A Holdon maradt holdjárót. Igaz, ő emberkét is ültetett bele, mintha még mindig együtt furikáznának.

A Kolodko-család 2016-ban költözött át Kárpátaljáról, Ungvárról Budapestre és az első lakásuk itt volt a Hold utcában. Az utca neve nagyon megtetszett a szobrásznak, ez ihlette az alkotást. Attól főleg jópofa ez a szobor, hogy a Holdat formázó fehér mészkő gömbön gurul a kis bronz járgány. A holdjárót egy integető űrhajós vezeti. Úgy olvastam, hogy ezt a bizonyos holdjárót, aminek Lunar Rover a neve, az Apollo-űrprogram során használták a Hold felszínének vizsgálataihoz, feltáráshoz kapcsolódóan 1971-72-ben, és a jármű tervezője és kivitelezője, főkonstruktőre a magyar származású Pavlics Ferenc repülőmérnök volt. 84 éves, nyugdíjas, ma is él az USÁ-ban, és rendszeres kapcsolatot tart Magyarországgal. Több mint egy évtizeden át itt dolgoztam a szomszédban a Szabadság téren, de azóta is gyakran járok errefelé.