Széll Kálmán szobra Budapest

Mindenesetre, ahogy nézem, pár éve mégis beóvatoskodtak ide közpénzen, fővárosi megvalósításban egy komoly esztétikai elemet, Széll Kálmán szobrát. Ám, hogy ki is volt a tér régi, majd újra névadója, arról az itt átsiető emberek zöme valószínűleg mit sem tud. Nekünk viszont szerencsénk van, mert ZigZag kolléga leírta, ki is volt ez a tiszteletet parancsoló kiállással ábrázolt politikus, államférfi. Széll Kálmán tehát nemcsak egy tér, miként Wekerle Sándor sem csak egy munkások lakótelepe. Ez utóbbiról mi is Móron tudtuk meg, hogy milyen fontos állami posztokat töltött be évtizedeken keresztül, és ezt nem máshonnan, mint a város szülöttének hatalmas köztéri szobráról leolvasva. Az emlékmű hátoldalán ugyanis precízen fel vannak sorolva Wekerle Sándor tisztségei, a betöltés idejét évszámmal megadva. Nos, ez az, amit erősen hiányolok Széll Kálmán szobráról. A büszke tartású férfialak mögött egy fémből formált, óriási újságlap lebben, a Vasárnapi Újság egy 1899-ben megjelent lapszámából. Címoldalon kezdődően abból az alkalomból jelentettek meg méltató cikket, hogy Ferenc József király a magyar kormány fejévé jelölte Széll Kálmánt. Szép is ez így, ez a megoldás, de ki tölt időt azzal, hogy a nehezen olvasható betűfolyamot böngéssze. Ott van annak az újságlapnak a hátoldala, ott elférhetett volna egy felsorolás, mikor milyen posztokon szolgálta hazáját ez a jeles férfiú. Hogy ne csak egy tér legyen Széll Kálmán.

Érdekesség, hogy felesége Vörösmarty Mihály lánya, Ilona volt, akinek Deák Ferenc volt a gyámapja. Azt írják róla, hogy pénzügyminiszterként rendezte az ország megromlott pénzügyeit; szigorú, takarékos, erélyes és öntudatos pénzügyi politikával rendet hozott az államháztartásba. Az állami bevételeket addig nem sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, a keleti és a tiszai vasutat megszerezte és ezzel megteremtette a később bekövetkezett vasúti államosítás első feltételét; létesítette az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztriával, a bankkérdést az egységes osztrák banknak közös osztrákmagyar bankká alakításával megoldotta; az államháztartás az egyensúlyhoz közel került. A tér története pedig úgy alakult, hogy 1929-től 1951-ig tér viselte a nevét, amikor az akkori kommunista vezetés a közterület elnevezését Moszkva térre változtatta. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-ei ülésén javasolta, hogy a tér elnevezését változtassa vissza Széll Kálmán térre, majd ezt követően május 12-én hivatalosan is átnevezték.

Széll Kálmán tér, akkor már magától adódott, hogy a névadó is kerüljön ide, Mekk Elek mellé. (Nekem nem volt akkora sokk Széll Kálmán nevének behozatala a köztudatba, Szombathelyen nőttem fel, mióta az eszemet tudom, a város egyik főutcája a Széll Kálmán utca volt. )