Böngéssz a legfrissebb budaörsi értékelések között!

Már sorbaácsorgás közepette kiszúrtam az epres túrótorták, szemezgetni kezdtünk, aztán eldőlt, hogy magamévá teszem. Szóval, a kis nyitott pultból kibányásztam egy almalét, egy narancslét (mert, hogy előtte meg utána), aztán kértem a kávét is, és ezzel elhurcolkodtam egy nem is rossz asztalhoz, a lány a pultban kedves volt és mosolygós, a süti is mosolygós volt, haladéktalanul neki is álltam enni. Na most. . . minden étel minőségi volt, az italok is, semmi hiba bennük, az égvilágon. . . azon nem lepődök meg, hogy egy szelet - nem is kicsi - torta 1290 forint, hát ennyi ma már. Az fura, hogy egy picike narancslé is 1290 forint, ezt nem éreztem annyira arányosnak. Az almalé majdnem akkora és csak 690 forint. a kávé 850, de hát ez főprofil, és jól is főzik. Szóval, ma ez egy négyes.

Rendezett terep, gondosan kialakított környezet, rendkívül udvarias fogadtatás, egy abszolút profi, segítőkész, a legkisebb sikert is elismerő és dicsérő lövészetvezető vezetett végig a különféle célpontok leküzdésében. Szép, sokáig emlékezetes élmény volt, köszönet érte! Mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy igazán tartalmas, szép és izgalmas élménnyel gazdagodni.

Ez ugyanis a német származású lakosság ótemetője, mely nem messze fekszik a városon/falun túl, ahogy általában szokás, hanem bent van a településen, és körbefolyta a város, mint egy amőba. Még érdekesebb, hogy itt van, a kápolna előtt az Országos Német Elűzetési Emlékmű, ami tulajdonképen egy zárt ajtó, és előtte egy kövön egy kulcsot formáló alakzat. Ezért aztán nemigen számítasz arra, hogy belül a kápolnában görögkeleti fíling van, mert bizony az, de ennek az az oka, hogy a 70-es években jelképes összegért a Görög Katolikus Egyház tulajdonába került. Eredetileg az építtető Csulits János volt, akinek a testvére a család örökségét a halálos ágyán az építtetésre hagyta. Meg is épült, de ez még 1862-ben történt. Ebből következik, hogy az 1942-ben meghalt Csulits József, akinek az emléktáblája a kápolna falán van, a fejkeresztje meg 5 méterre a temetőben, nem azonos a névadóval, legfeljebb időben távolabbi leszármazottja. Az ódon temető nagyon szép ilyenkor is, de talán minden évszakban. Az öreg sírkövek meg ha mesélni tudnának. . .

Az Auchan déli végében vannak a kajáldák, azaz egy félkör evőhelyekből, sok ülőke a gyorséttermekhez és a félkör kellős közepén van egy kávézó. Nem emlékszem rá, hogy régen hogyan hívták, mert biztos nem Coffee Cup volt, azok csak mostanában terjednek, de mindegy is, mert most ez van a helyen. A nő, aki a pultban volt, folyamatosan telefonált. Nem messengerezett, vagy facebookozott, hanem beszélt, De ez egyetlen pillanatban sem zavarta meg, hogy ráadásul folyamatosan végezze a dolgát, mert egyszerűen letette a telefont a pultra, megcsinálta, amit kell, mindent megcsinált, kiszolgált rendesen, kasszázott, blokkolt, és még beszélt is vevőkkel, érdeklődött, kedves volt, de sztereóban meg valakivel beszélt és ez nem akasztott meg, meg ki semmit és senkit. Egy hideg bogyósgyümölcsös Cappyt kértem, és egy kávét, piff-paff, már meg is volt. Viszonylag kényelmes ülőkék vannak, viszonylag pocsék a dongó bevásárlócsarnokban kávézgatni a tér közepén, de nem baj. 1500 forintot fizettem ezekért a dolgokért.

A kínálat a most már országszerte kommersznek mondható kínai átlagos, És érdekes, abban néha van egy icipicit jobb és egy icipicit rosszabb is. Néha megdőlni látszik az az elmélet, hogy ezt mind egyetlen nagy fazékban főzik, mert tök egyforma Záhonytól Hegyeshalomig. Itt egy picit más ízű volt és egy picikét rosszabb, mint a szokásos, de messze az ehetőség határain belül. Tésztát kértem, nem volt nagyon jó, és csípős marhát, az sem volt nagyon jó. Meg a szokásos savanyúság sem volt olyan, valamicskét elmaradt a szokásostól. De az egész nagy tál étel a hozzá kért savanyúsággal együtt is csak 2500 forint volt, pénzromlás ide vagy oda. Szóval, ennyi a tapasztalat meg a jótanács, egyél ott, ha akarsz.

Nem csináltam még a képekkel semmit, nem turkáltam a neten, hazajöttem, és az első, amit bekapcsolás után feldobott a képernyőre a számítógépem, ami teljesen független a telefonomtól, ez a kápolna volt. Azt hittem leesek a székről. . . un miracolo, un miracolo! Csoda történt! Azonnal elveszítettem a meddőségemet. Na, de félre a tréfát, javítsuk inkább a felvezető szöveget, az oldal azt írja, hogy Helly József tervei alapján, mintha ő lett volna a kápolna építtetője. De a kápolnán meg az van, hogy Helly József földműves építette ezt a kis kápolnát. Elég nagy különbség. A budaörsi földművesek aktív kápolnaépítők voltak szabadidejükben, mint tudjuk, Ugyebár a Szeplőtelen Fogantatás kápolnát fent a hegyen is egy földműves építette, látomásai ill álmai alapján. Ez a Helly József is álmodhatott valamit. Az ajtó nyitva van, láthatod, amit csak szeretnél benne. Egyébként a kápolna neve magyarul seregélytánc, lehet, hogy a szőlősgazda a madarak ellen akart ezzel védekezni.

Nos, hát ismerni kell, tudni kell a helyét. Koradélután, talán még ebédidő, amikor odavergődtem. Teljesen kihalt, senki nem volt rajtam kívül. Bentről köszöntek, még nem is láttam senkit, én vissza, aztán leültem, a játékszabály szerint oda, ahová akarok. Hát úgy előre, középre akartam, egy boxba. Étlap jön, magyaros, vonzó, a lányban van valami nagyon fura, valami kimért, valami nagyon nyers, a stílusában, szóval először nem éreztem, hogy itt nagyon örülnének nekem. Olvastam előzőleg hogy milyen panaszok voltak a kiszolgálásra, és arra vonatkoztattam én is. Valahogy éles, emelt hangon, ellentmondást nem tűrően beszél. Rendeltem rántott májat, krumplipürét, uborkasalátát, meg még egy kis tartárt is. Nem nagyon soká ki is jött az étel, addig én bekalandoztam az intézményt, felmentem az emeletre, amúgy is ott lehet kezet mosni, meg van két nagyobb különterem is, meg még a terasz, lent meg bowlingpálya, szóval, az utcáról alig látszik, hogy mi minden van itt, ránézésre nem ígér semmit, nem harsány, bent meg egy birodalom van, itt-ott hangulatos részekkel. Az étel hatalmas adag volt, és nagyon jó. Semmi különleges, semmi gasztronómiai csoda. de minden tisztességes, korrekt, nincs mit belekötni. Kisgyerek koromban nyomtam azt a szöveget, hogy csak egyszer ehetnék annyi rántott májat, amennyit nem bírnék megenni, hát most itt volt, megkaptam! De tényleg, a végén hagynom kellett pár falatot, egyszerűen megteltek a tározók. Ittam rá egy fél liter ananászlevet, hátha lemosom a gyomromba vagy az alá, szóval, csak ültem kidülledt hassal és szemmel. A lány meg egyre kedvesebb lett, nem tudom mitől, de odajött és tényleg mosolyogva érdeklődött, hogy mindent rendben találok-e, hogyan ízlik az étel? Mintha megjavult volna minden a végére, A hely kellemes, vagy ugyan egy ódon vendéglőszaga, meg hangulata, de ez vagy pozitív vagy nem. Hozzáállás kérdése, És milyen különleges dolog itt is, hogy rendelsz egy rántott májat 3000 forintért. De ez csak a máj, a köret egy másik dolog, a savanyúság egy harmadik tétel, at ital meg egy negyedik. . . és így aztán a 3000 forintos máj, egy tál étel, a végére valahogy 7000-re dagad, hízik, kerekedik.