Az épületet Luxemburgi Zsigmond király adományozta Sopronnak 1422-ben, 1496-ig városházaként működött. Ezután nemesi családok birtokolták, akik valamennyien hozzájárultak az épület mai külsejéhez. A homlokzaton nagyszerűen fellelhetőek az egymást követő építészeti stílusok jegyei:
Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Párommal tértünk be az étterembe. Nagyon hangulatos étterem, kitűnő ételekkel és gyors, udvarias kiszolgálással. Én egy cseh ételt választottam, Kureci Maso-t, ami akkora adag volt, hogy alig tudtam megenni. Párom Tatárbifszteket evett és nagyon ízlett neki. Az árak sem csillagosak, csak ajánlani tudom.
Testvéremmel és párommal vacsoráztunk itt. Az ételek finomak és kiadósak voltak, viszont a kiszolgálás eléggé különös volt. A pincér a rendelés felvételekor nem szólt és nem kérdezett semmit, csak állt és várt. Kihozta a kért italokat, majd miután a bort kilötyögtette az étlapra, nem törődött vele, odaadta félig borosan is.
Később közölte, hogy addig nem hozza a következő italt, amíg az elsőt meg nem ittuk. A szomszéd asztalnál zaklatta a nyugdíjas házaspárt, hogy mikor hozhatja a számlát. Hiába volt finom a vacsora, többet nem megyek erre a helyre.
A hotel recepciósa,ahol megszálltunk, ajánlotta az éttermet. Este 9-kor a teli asztalok láttán gondoltuk, hogy ez csak jó hely lehet. Igaz, kicsit nehézkesen indult, mert vagy 10 percet vártunk a felszolgálóra, de az étterem nagyságát látva ez érthető is volt, mivel a benti részen egyedül dolgozott.
GYorsan kaptunk isteni limonádét, már ez plussz pont volt, mert több helyen nagyon egyszerű limonádét szolgálnak fel. Halat rendeltünk,arra sem kellett túl sokat várni, és ráadásul nagyon jól volt készítve,ízlésesen tálalva. A neten kutakodtunk, hogy honnét a Gambrinus név, és nagy meglepetésünkre a pincér kedvesen, illedelmesen,részletesen elmesélte a történetét. Az étlapon szerepel még olyan étel, amiért biztosan visszatérünk.
A Gambrinus a Fő tér Kolostor utca felőli sarkán található, ránézésre inkább kávézó, mint étterem, figyelemre méltó épületben. Majdnem 600 éves múlttal büszkélkedhet, 1422-ben Luxemburgi Zsigmond királyunk adományozta a városnak, és a 15. század végéig Városházaként funkcionált.
Ezután nemesi családok birtokolták, lakóházként használták, s többféle stílusban alakították át az évszázadok során. Gótikus, reneszánsz, barokk és rokokó elemeket is felfedezhetünk rajta. A kávézó a szecesszió stílusjegyeit viseli magán. A bejárat melletti táblán olvashatjuk, hogy itt haladt el az egykori Borostyánkő-út. A boltíves belső rész nagyon hangulatos, szépen fel van újítva. Betérve, az étlapot átlapozva láttuk, hogy egész jó(nak tűnő) ételeket tartanak, sőt ebédmenüt is kínálnak, de túl későn érkeztünk, mondták, hogy már nincs konyha, így az evés elmaradt. Másnap reggel itt kávéztunk a teraszon. Az italkínálat amúgy átlagos, a kávé sem volt éppen emlékezetes. A kiszolgálás barátságtalan (este és reggel is). Kár érte. . .
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
