Hotel Szieszta Sopron ^★★★★

Ami nem tetszett: A parkolásért fizetni kellett, a vágykeltő aromafürdő kicsit túlzás volt, nem volt meleg a víz és élvezhetetlen volt így idő előtt abbahagytuk a fürdőzést. A romantikus gyertyafényes vacsora amit párban képzeltünk el, ezzel szemben 6-10 fős asztalokon kellett osztozni ami megölte az elképzelt romantikát és beszélgetést. Mindezek ellenére nagyon jól éreztük magunkat. Ha módunkban áll biztos felkeressük újra.

A reggelihez hiányzott a friss zöldség (uborka, paradicsom, paprika). Ezektől függetlenül csendes, nyugodt, szép környezetben töltöttük el a hétvégét!

A wellness részleg nem túl nagy egy ekkora szállodához képest, de a hatalmas séták és Sopron kulturális ajánlata miatt - múzeumok, kiállítások, és a csodálatos színház - úgysem marad sok idő erre. Ha tehetjük, majd még egy másik évszakban is visszatérünk.

A szervezett városlátogatás során egy remek idegenvezető hölggyel ismerkedhettünk meg, aki a város nevezetességeiről részletes tájékoztatást adott. Egy felejthetetlen élménnyel tértünk haza. Köszönjük "SZIESZTA"

Nagyon jo vezetöket kaptunk. Szinvonalas tájékoztatást adtak és mindent megtettek, hogy jol érezzük magunkat. Különösen a túravezetönket S. Viktort ajánlom mindenki figyelmébe.

Az ellátás rendben volt, a szálloda gyönyörű helyen fekszik, sokat kirándultunk. Nagyon tetszett, hogy a szálloda foglalkozott velünk, túravezetőt kaptunk és soproni városnézés is volt, mindez benne foglaltatott a nagyon kedvező árban.

Sokadik alkalommal voltunk ebben a szállodában, megközelíthetősége így nem volt nehéz, de a városban több helyen látható útbaigazító tábla. A játszószoba nagyon jól felszerelt, sok boldog percet szereztek a gyerekeinket. A gyerekfoglalkozás teli találat volt, a hölgy türelme és kreatívitása lenyűgöző. Ami negatívum, az a drink bár. Vadászni kellett a hölgyre, mert szinte sosem volt ott. A stílusa pedig, rendkívűl durva és udvariatlan volt. Szinte kellemetlenül éreztük magunkat amiért kávét kértünk tőle. Holott ezért volt ott. Ami még kissé megdöbbentő volt az a pincérek csekély száma. Közel telt ház mellett kevesen voltak, bár mindent megtettek, hogy mindenki kedvére tegyenek, de sokat kellett várni az italokra. Illetve az ünnepi hangulatban elköltött vacsorán nem tudom mit értettek. Feldíszített fenyőfán kívűl semmi nem emlékeztetett arra, hogy szenteste van. Se egy zene, se egy köszöntő. Tülekedés az ételért, harc a süteményért. Nagyon sok nyugdíjas volt ami nem baj, de azok az előjogok talán a pici gyerekeket is megilletik, mint az időseket. Ha a mi neveltetésünkbe belefért az idősek tisztelete, akkor a minimum amit elvárok, hogy a síró gyereket engedem magam elé, és nem kanalazom ki előle az utolsó adag spagettit. Ez persze nem a szálloda hibája, de ha esetleg a tálalóedény(ek) mögött állt volna valaki és nem magunk szedtünk volna, akkor nem ekkora adagokat sikerült volna egyeseknek szedni, aztán az asztalon hagyni és végül a kukába dobni. Mindezek ellenére bármikor nagyon szívesen visszatérünk ismét.

A következő két napon viszont nagyon finom, ízletes ételek közül válogathattunk.