Forgách-kastély Szécsény

Hát istenem, ha ez az ára. . . Mert szép séta ez a házban, nyugodtan nevezzük kihagyhatatlannak. Szécsény történelme az őskoroktól a majdnem máig, közben meg hát mi jut eszedbe a városról? Hát az országgyűlés, persze. Na, erről is van szó, modellezve láthatjuk a nagy magyar tábort, ami erre az alkalomra összesereglett. Nemesi címerek körben a falon. Ez az egész kívülről egy szépen rendbehozott kastély, belül pedig a Kubinyi Ferenc Múzeum. Szépen megőrzött,. hasznos célt szolgáló kastély.

A kastélyt a Forgách család építtette a 18. század közepén, a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. De amiért ma Forgách-Lipthay néven szerepel a kiemelt műemléknek számító épület, annak az a magyarázata, hogy a szocialista időkbeli államosítása előtt végül a 20. században a Lipthay családé volt a kastély, ők voltak az utolsó magántulajdonosai. Közben, az 1900-as évek elejétől vásárlás révén Gross Jenő ügyvéd lett a kastély és az uradalom gazdája, egészen 40 éven át, amikor is 1943-ban Lipthay Béla báró vásárolta meg tőle. Azért fontos ez, mert a kastély vaskerítésének tartórúdjai egy részén koronán álló, jobbra néző, félig kitárt szárnyú koronás sas látható, és ezt nem tudtam az eredeti Forgách családdal kapcsolatba hozni. A múzeum szakemberétől sikerült megtudni, hogy ez az eddigi kutatás szerint az 1912-ben nemesi rangot kapott szécsényi és gacsályi Gross családhoz köthető. Nem igazolt feltételezések szerint a szécsényi országgyűlés bicentenáriumára helyeztette el a tulajdonos a sasokat II. Rákóczi Ferenc előtt tisztelegve. A múzeum gazdag és igen jól rendezett történeti kiállítási anyaga az újkőkortól kezdve vártörténeti kiállításon és a Rákóczit fejedelemmé választó országgyűlés táborának makettjén át egészen a főúri lakrészekig vezeti a látogatót. Elsőre talán nem is lehet mindent alaposan megnézni, érdemes lehet visszatérni. Ami személyes kedvencünkké vált, az a természeti értékek iránt érdeklődő, a lepkéket tudományos alapossággal vizsgáló Lipthay Béla dolgozószobája, ahol a még a mi gyerekkorunkból is emlékezetes lepkehálót, lepkefeszítő eszközt, rajzokat láttunk. Az első emeleti díszteremben, a hajdani bálteremben manapság időszaki kiállításokat rendeznek. Amikor mi ottjártunk, egy Szécsényben élő művész szépséges, a vidéket, a nógrádi tájat bemutató festményei voltak kiállítva. Köztük pedig felfedeztünk egy igen neves festészeti alkotást: Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festményét.

A barokk kastély többek között megemlékezik előző nemes család tulajdonosairól, valamint II. Rákóczi Ferencről, akit az 1705. évi országgyűlésen a magyar rendek itt, Szécsényben választottak meg fejedelemmé. Nagyon szép a romantikus várkert a mesterséges tóval és tanösvénnyel, amely a kastélyt körbeveszi. A múzeumban régészeti és történeti anyag található. A múzeum állandó kiállításán régészeti gyűjtemény (Nógrád megyei leletek a neolitikumból, réz- és vaskorból), a Nógrád megyei várakat, várromokat bemutató kiállítás, 19. századi berendezett kastélyszobák, vadászati gyűjtemény, illetve a már említett Rákóczi-gyűjtemény látható. A családi jegy 3000 Ft-ba került.