Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Szembetűnően különbözik Györfi Sándor kunbabáitól, melyeket megtalálhatunk Kunhegyesen, Karcagon, Mezőtúron, Szankon és sokfelé, például abban is, hogy ennek jól láthatóan nyitva van a szeme, nem az a kis résszűkület, melyet a többi keletázsiai arcon megtalálunk. Azután a lábfeje párhuzamosan áll, Györfi kunbabáinak meg mindig szét van tárva a lábfejük. A kis edénykét azért ő is tartja, melybe nem koldul, hanem, mint tudjuk, ivóedénynek tartja ott, hogy az egészségedre ihasson belőle. Gondolom, lótejet. . .

A Trianon parkban kiépítettek egy Nagymagyarország alakú teret sárga téglákból, egyes jelentősebb településeket méretarányosan kb. a megfelelő helyre tettek, szintén egy-egy tégla képviseli, és van egy ilyen betonbunker-szerű korona (gondolom, annak készült), ami aztán az egésznek a nagy szimbolikus összetartója, mint a brit oroszlán a brit világbirodalomnak, és körbe rá van írva, hogy a birodalom elveszítése mennyire fáj. Van egy tábla is, hogy híres magyarok, akiknek a születési helye ma már nem Magyarországon van, azt hiszem, ez a gondolat is kicsit tompult már, mert annyira globalizálódott az életünk, hogy szinte semmi jelentősége, hogy egy magyar vagy egy arab gyerek Németországban, Afrikában vagy az USA-ban születik meg. De nem baj, a Trianoni szerződés történelmi tény, jó, ha a gyerkőcök látják, tudják, olvassák, és talán tanulnak is belőle.

Rendkívül finom a leves, rákos batyut kértem bele, Sokáig készül, ahogy már tudjuk. Többen ültünk az asztaloknál és vártuk a mennyei falatokat. Szépen sorban kapod, asztalonként. A személyzet kicserélődött, úgy emlékszem, régebben egy idős házaspár szorgoskodott szünet nélkül a látványkonyhában, most egy fiatalabb pár csinálta ugyanezt, láthatón nem pihentek közben semmit, a kiszolgáló srác meg nem az a zömök magabiztos, hanem magas, vékony új fiú, de semmi baj vele, kedves, szerethető. A leves rákos batyuval 2900 forint, egy hatos batyuegyveleg 2100, plusz 100 forint a jó szósz hozzá, én meg a kissé csípősebb Wontont ettem, de azt sertésből, és csupa manna volt az élet! Itt a szőnyeg alá söpröm a máskor meglévő aggályaimat, azon sem sírok, hogy csak úgy, az asztalra teszik le az evőpálcikát, hát Istenem, megéri. A árak (összehasonlítottam egy korább látogatással) nem szaladtak el, kb. 200 forintot tettek rá egy-egy tételre. Isten tartsa nyitva ezt a boltot sokáig!

A városról és környékéről tájékoztató szóróanyag is kedves gesztus lenne,bár közel a Turinfo iroda, csak nem mindig volt nyitva. Üdvözlettel Vargáné és párja Szegedről

Mintha a fiatal, ereje teljében lévő Kossuth nézne szembe öregkori önmagával. Mi járhatott a fejében élete végén? Hogy ő megúszta? Hogy érdemes volt? Hogy elbukta élete nagy harcát? Vagy, hogy a magyar haza minden városában falujában jelen lesz az emléke örökre? Nem tudom.

Az italrendelésünket sem tudták maradéktalanul végrehajtani mivel sem az italok fajtáját sem a mennyiségét nem voltak képesek teljesíteni helyesen. És hát az ételek. . . 4-en rendeltünk ebből 3 ehetetlen és minősithetetlen volt. . . A halászlé helyett jobban jártunk volna ha iszunk egy pohár vizet, laktatobb lett volna mivel azt meg birjuk inni, és egy picikét olcsobb is lett volna. . . Az meg, hogy se kenyeret se csípőset nem szolgáltak fel hozzá csak hab a tortán. . . A cigány pecse se sót, se borsot, nem látott, de ami a legfájobb ami a lelke, még a fokhagymával se volt köszönő viszonyba se. . . A rizibizi? Ropogott a fogunk alatt, se megfőzve nem volt normálisan de a frisseségtől is napokra állt. . . A sült krumpli is csak a nevében volt sült. . . Talán a pálinkába nem volt hiba, ja de. . . Csak annyi, hogy Unicumot rendeltem nem pálinkát. . . Összességében Életünk egyik legkellemetlenebb gasztronómiai élményét nyújtotta ez a hely, de cserébe legalább az árak szinvonala nemzetközi volt. . . Szóval akinek végtelen a türelme, ideje és a toleranciája, na és persze ki van tömve a zsebe, ez az Ő helye. . .