Csillagvár Étterem Balatonszentgyörgy

Azt hiszem erre a helyre is ez vonatkozott. A szomszéd asztalnál már várhattak egy ideje a savanyúságra (a többi már az asztalon volt), de a pincér 3x is csak annyit mondott, "elnézést, majd a kolléga. . . " (! ! ! ). Végre jött hozzánk is a pincér. Üveges tekintett, koszos ruha, mint akiben már van pár feles. . . Kérünk étlapot. Na és itt megpróbálom idézni pontosan: "Na idefigyeljenek! Van nekem egy másik ajánlatom, hátha meg tudunk egyezni! " Mi van? És mondja a mondókáját. . . Na itt köszöntük meg és felálltunk. "De tudok hozni étlapot is ha kérik! " Ezt kértem már először is nem? De hagyjuk. . . Hogy ezt a helyet nagy ívben fogom elkerülni ezek után, az holtbiztos.

A harmadik adag roston harcsa volt, zöldkörettel. A harcsa jéghideg és nagyon-nagyon sós volt. A negyedik adag rántott csirkemell, csak sajnos a vegyes köret helyett egy halom zöldséggel, egy olyan embernek, aki nem eszik zöldséget. Ezek után már hiába mosolygot kedvesen a fizetőpincér.

Először örültünk, hogy milyen jó, nekünk van helyünk. De sajnos már belépéskor kicsit elment a kedvünk a helytől, hisz hatalmas zsibongás, az asztalunk tele morzsákkal, rizs szemekkel, a padlón uborkaszeleteket kellett kerülgetni és szinte fekete volt a fehér járólap. Az asztalunkhoz érve egyből mondani kellett mit szeretnénk inni, de a pincér kétszer visszajött, hogy mit is mondtunk, mert elfelejtette. Aztán rendeltünk egy kétszemélyes tálat és egy nagy lepényt. Persze ehhez is a fiatal pincér visszajött, hogy nem tudja milyen lepényt kértünk. Mivel kis félreértés volt a pincér és köztünk (ő görög lepényt mondott végig, hogy azt kértünk-e pedig az étlapon gyros-os volt) ezért egy másik pincér jött tisztázni a félreértést és közölte, hogy elnézést, hogy a pincérünk h. . . . [moderálva - a szerk. ]. Ezután a tálat hozta egy harmadik pincér és egy negyedik vette észre, hogy nincs evőeszközünk, se tányérunk. Mondták, hogy a lepényre kicsit várni kell. A tálat Édesapám és a testvérem elkezdték enni. A minőség szörnyű volt, a sült krumpli újra lett melegítve, a rizs kemény volt, a cigány pecsenyénél rágósabbat még nem ettünk és a többi rántott hús ízetlen és valószínű újramelegített volt. A tál felénél járva megkérdeztük, hogy hol a lepény? Mondták, hogy meg van úszva a pizzaszakács, kis türelmet még kérnek. Közben vagy 3-an kaptak elvitelre pizzát, akik utánunk jöttek. . . A tál elfogyott, a lepény sehol. Közben lecserélődtek már mellettünk az asztalok, mindenki rendelt, evett és fizetett, de mi még mindig a lepényre vártunk. A helyzet már annyira kellemetlen volt, hogy mondtuk, nem is kell a lepény, szeretnénk fizetni. Kb. az 5. pincér volt a fizettetős hölgy. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a mellettünk lévő fiatalok, akik akkor jöttek, amikor mi már csak a lepényre vártunk (másfél órája), előbb fizettek mint mi. Nagy nehezen fizettünk, persze értetlenkedés volt a lepény miatt. Fizetés közben még odajöttek, hogy kész a lepény, kérjük-e. Mondtuk, hogy tartsák meg a lepényüket ezek után. Hozzáteszek annyit, hogy az ünnepelt Édesanyámmal nem tudunk enni. Nagyon jó kis szülinap volt. . . Soha többet be nem tesszük a lábunkat oda.

És akkor még a tisztaságot nem ecsetelem. Nagyon gyorsan kellett kiválasztani, mit kérünk, szinte még én éreztem magam kellemetlenül, hogy elfoglaltunk ketten egy négyszemélyes asztalt. Gyümölcslevest kértünk és egy kétszemélyes haltálat. A gyümölcsleves még elment, bár egy menzai változat biztosan magasan verné. De a haltál. . Első látásra gusztusos volt, meg nagy adag, sokféle hallal, de mindegyik ízetlen volt. Amikor letettük a villát, már adták a dobozt, hogy csomagoljuk a maradékot (mi, magunknak! ), aztán éppen hogy nem mondták, hogy menjünk, mert kell a hely. Szinte felüdülés volt kilépni ebből a hangos "hangyabolyból". A maradékot hazavittem megkóstoltatni családom többi tagjával. Ők is megállapították, hogy ilyen ízetlen halat még nem ettek. Szóval nekem nagy csalódás volt ez a hely, ha nem muszáj, többet nem teszem be oda a lábamat.

Nehezen de találtunk másik helyet oda 15-20percig senki meg se kérdezte mit akarunk. Kint 5fok terasz ajtó nyitva ránk az idő eltelte után mikor már fáztunk elmentünk 300métere levő másik étterembe ott meleg és normális kiszolgálás . Számomra innen Csillagvár felejtős GJ.

Hàromszor szóltam mire valaki kihozta az elmaradt italokat. Az étel àllott és izetlen volt az adag az nagy. Nekem a végére megfàjdult a fejem. A pincérek viselkedése felhàborító volt és a tisztasàggal is alapgondok vannak. Szerintem nem minden a nagy adag és az olcsó àr. A tisztaságra az udvariassàgra a minöségre is kellene adni. Nekem az egész nagyon kellemetlen élmény volt. Majdnem fizetés nélkül jöttünk el mert egyszerűen hiàba szóltunk hogy fizetnénk nagyon sokàig nem jött a fizető pincér. Mi többet nem megyünk oda.

Az étel valóban finom, és tényleg nagyon nagyok az adagok, de a következő kifogásokat azért szeretném felsorolni:
- _minden felszolgáló pofákat vágva, kelletlenül dolgozik
- a terítők, poharak koszosak
- rengeteget kell várni, amire egyáltalán valaki odajön a vendéghez (akkor is, amikor kisgyerekkel voltam)
- az étlapot lehetetlen volt elolvasni, mert valószínűleg elázott, és amikor másikat kértem, a felszolgáló hölgy szinte az asztalra hajította
- az első alkalommal ötven percet vártunk a megrendelt ételre, a második alkalommal fel is álltunk és máshová mentünk, mert a megrendelt ital sem érkezett meg negyed órán belül
- a felszolgálók az étteremben esznek és isznak, ami egyébként nem lenne zavaró, csak furcsa, ha nem a saját kiszolgálásuk lenne az elsődleges
- koszos, büdös vízzel mostak fel, _miközben_ a megrendelt ételt fogyasztottuk, közben a személyzet többi tagja a terem egyik végéből a másikba kiabálva kommentálta a víz szagát és származási helyét.

A miért a címnek a grillezett zöldséget adtam, az azért van, mert "epés" barátom ilyen körettel kérte a főételt. Amikor az olajtól tocsogó köretet szóvá tette, akkor a válasz annyi volt, hogy nálunk ilyen. Se egy bocs, se utalás a cserére, se. . . Akkor voltam utoljára.

A felszolgálók morózusak és feszültek, de talán a nagy tömeg és az olcsó étkekre várakozó vendégek miatt. A választék közepes szintű, és az otthoni egyszerűséget tükrözi, de az ételek hatalmas adagok, nagyon megfizethető áron. Ennek is tudható be a nagy tömeg még október eleji hétköznapon is. Az ételek minősége viszont teljesen átlagos, sőőőt nagyon átlagos. Konkrétan; nem éreztük jól magunkat. Ide randit vagy üzleti megbeszélést szervezni nem érdemes, de ha valakit csak a mennyiség érdekel, annak megfelelő lesz.

Volt, hogy már jó előre foglaltunk asztalt anyukám születésnapjára, aki mozgáskorlátozott, nehezen megy egy agyvérzés következtében. Odaértünk, és hiába volt a foglalás - húsz percet álltunk, és nem voltak képesek még egy széket sem hozni. Természetesen nem vártuk meg, átmentünk egy másik étterembe. Itt teljesen kiábrándultam, és innentől fogva sem én, sem a családom nem tesszük be a lábunkat erre a helyre. Biztosan fontos a profit, de a minőségi kiszolgálás szerintem fontosabb. Itt pedig azt nem kapni. . .