Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
A farsang hivatalosan a vízkereszttől húshagyókeddig terjedő időszak, és a legtöbb ünneppel ellentétben ehhez nem kapcsolódik vallási eredet. Csúcspontja az utolsó három nap; ez az úgynevezett „farsang farka”, ilyenkor hatalmas mulatságok közepette vesznek búcsút a téltől. Ekkor rendezik meg világszerte a karneválokat – gondoljunk a velencei álarcoksokra vagy a riói táncosokra –, míg nálunk a leghíresebb esemény a busójárás. A mohácsi busójárás 2009 óta az UNESCO Világörökség része, valamint hungarikumnak is számít.
Program tipp! Idén a busójárás 2022. február 24-március 1. között kerül megrendezésre. Vegyetek részt a karneválon és búcsúztassátok a telet Mohácson!
Szállásajánlatok Mohács környékén>>
Busójárás Mohácson
Régen a húsvéti böjt ideje alatt tilos volt házasodni, így a farsangi időszak egyben esküvők tartására is szolgált, ezért hívták például a vízkereszt utáni első vasárnapot menyegzős vasárnapnak. De a házasság „előzményei” is ilyenkor történtek: a lányok bokrétát juttattak a kiszemelt legénynek, aki ha a farsang végén azt kitűzte kalapjára, akkor megköttetett az eljegyzés.
A farsangvasárnapnak több más neve is lett az idők folyamán, például sonkahagyóvasárnap vagy csonthagyóvasárnap. Hétfőn, azaz a farsang középső napján volt az asszonyfarsang, ilyenkor a nők korlátlanul ihattak, és úgy mulathattak, mint a férfiak. Ki is élték magukat, hiszen ezután már nem volt szabad házasodni vagy táncolni. A farsang harmadik, egyben utolsó napja húshagyókedd, mely mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. Ezen a napon szalmabábut vagy koporsót égettek, így zárták le a farsangot, és vele együtt jelképesen a telet.
Ilyen például január 22., Vince napja, ami másnéven termésjósló nap. „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”, azaz, ha aznap szép idő van, akkor jó bor várható szüretkor, ha pedig borús, akkor rossz.
Február 2-án a tél végét próbálják megjósolni az alapján: ha a medve kibújik a barlangjából, és enyhe időt talál, akkor visszabújik, mert hosszú, hideg idő várható a maradék téli időszakra. Rögtön másnap, február 3-án van Balázs napja, amikor az emberek almát és gyertyát szentelnek Szent Balázs püspök tiszteletére, aki megmentett egy gyereket a fulladástól, és így lett a torokbajok elleni védőszent.
...amit ilyenkor maszkok mögé bújva tehetünk meg. Régen úgy tartották, hogy a Nap veszít erejéből a tél utolsó napjaiban, és ezáltal a gonosz szellemek életre kelnek. Hangos mulatozással, zenéléssel, boszorkánybábuk égetésével próbálták elűzni őket, az utcák vonultak az úgynevezett maszkos alakoskodók. A maszkos ünnepségek megvalósulhattak bál formájában is, de ez inkább az előkelőbb rétegre volt jellemző. A felvonulásokon azonban bárki részt vehetett, és az emberek boldogan ünnepelték együtt a tél végét.
Ennek az ünnepnek is kihagyhatatlan része az evés, a farsanghoz kötődik a torkos csütörtök is. A farsang farkát követő csütörtökön egy napra felfüggesztették a böjtöt, és óriási lakomákat rendeztek. Ezt a szokást néhány éve az éttermek is visszahozták, és ilyenkor hatalmas akciókat hirdetnek. Ugyancsak a farsang jellegzetes étele a fánk, aminek egyéb fontos szerepe is volt: néhol azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt.
