Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
A magyar irodalomtörténet nem szűkölködik múzsákban. Az írók és költők várt – vagy épp nem várt – ihletüket pedig gyönyörű sorokká formálták és papírra vetették. Míg a tankönyvek általában bő lére eresztik a szerzőkkel kapcsolatos tárgyi információkat, addig szerelmeikről szinte csak az ő vonatkozásukban hallhatunk. Szendrey Júlia Keszthelyen, Szegedy Róza Kámban, Mauks Ilona Mohorán, Judik Etel pedig Hódmezővásárhelyen született, így a nagyobb városoktól a kicsiny településekig többféle úticél közül válogathatsz, ha híres múzsák nyomába erednél. Irodalmi utazásra fel!
Szendrey Júlia 1828-ban, a keszthelyi Újmajorban született. Sokan őrzik szívükben alakját, mint Petőfi múzsája, ám egyre többen tudják róla azt is, hogy ő maga is alkotott. Írásai mellett fordításai is magukért beszélnek. Tudtad, hogy ő volt Andersen első itthoni fordítója? Születésének helyszínén ma már emlékházat és kiállítást találunk. Andersen-fordításai mellett különböző relikviákat és a korabeli Keszthelyről készült képeket is láthatunk. Az emlékszoba a Múzeumok Éjszakája és a Kulturális Örökség Napjainak programjaiba is be szokott kapcsolódni.
És, ha már a Nyugat-Balaton térségének legnagyobb városában jársz, a következő látnivalókat se hagyd ki: a Festetics kastélyt benne a Helikon könyvtárral, a Helikon parkot, a Csigaparlamentet és a Balaton Múzeumot.
Múzsák nyomában - keszthelyi Festetics-kastély
Judik Etel színésznő 1885-ben, Hódmezővásárhelyen született. Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémiát 1903-ban végezte el, később pedig több társulatnak is tagja lett. „Éjjel-nappal együtt voltunk, és mégis leveleket írtunk egymáshoz, oly rettenetesen és tébolyultan szerettük egymást” – írta Karinthy Frigyes a feleségének címzett naplójában.
Az író és a színésznő életének legfőbb színhelye Budapest volt (fél évet éltek Berlinben is), ám most a vásárhelyi látnivalókat szedtük csokorba: a Városháza, a Zsinagóga, a Török Sándor Strandfürdő, a Belvárosi Fazekasház, a Tornyai János Múzeum, az Emlékpont, és a Mártélyi tájvédelmi körzet (a várossal egy vonalban, a Tisza bal partján fekszik).
Múzsák nyomában - Hódmezővásárhelyi zsinagóga
Hallottál már a Badacsony oldalában rejlő kőről, a Rózsakőről? Az óriási, asztalszerű bazalttömb – mende-mondák szerint – Szegedy Róza egyik kedvenc helye volt, ugyanis gyakran ücsörögtek ott férjével. Hihetőnek tűnik a legenda, hiszen a páratlan balatoni panoráma sok szerelmes pár fejét képes még jobban elcsavarni. A hatalmas követ később róla nevezték el Rózsakőnek, amit azóta is sok-sok pár felkeres.
És ami Kám községet, azaz születési helyét illeti, mutatjuk, mit érdemes felfedezni a körülbelül 400 fős település ölelésében: a Szent András apostol templomot, a Szentháromság kápolnát, valamint a Jeli arborétumot (a településtől alig 3 kilométerre fekszik a több mint 100 hektáros csodavilág, melynek egyik leghíresebb látványossága a rododendronok gyűjteménye).
Múzsák nyomában - Badacsony
Mauks Ilona, Mikszáth Kálmán kétszeres felesége 1853-ban, Mohorán született. A Nógrád megyei községben szobrot is emeltek emlékére. Férje halála után Horpácson írta meg híres visszaemlékezéseit. Mikszáthról elismeréssel, visszafogottan és méltósággal fogalmaz, bár szövegei sokszor csupán közvetve szólnak róla. Férjéhez hasonlóan, őt is erősen megihlette a társadalom, amelyben élt. A mohorai hajdani családi kúriában állandó kiállítást is nyitottak, ahol a Mikszáth- és a Mauks-család használati tárgyain és bútorain túl fényképeket, iskolai bizonyítványokat, anyakönyvi kivonatokat, személyes okmányokat is az érdeklődők elé tárnak.
És, ha Mohorán barangolsz, az irodalmi programokon túl a következőkre is szánj időt: a Mikszáth-fára (védett vadgesztenyefa), az Evangélikus templomra (Mauks Ilona és Mikszáth Kálmán második házasságkötésének helyszíne) és a Tolnay Klári Emlékházra (a kétszeres Kossuth-díjas színésznő Mohorán élt gyerekkorában).
Mauks Ilona Emlékkiállítás Mohora
