Bodajki Segítő Szűz Mária-kegytemplom Bodajk

A főút mellett találjuk ezt a nevezetes búcsújáró helyet és kegytemplomot, amely a katolikus hívők körében nagy népszerűségnek örvend. Ottjártunkkor is egymásnak adták a kilincset a csoportok, a templom előtt kirándulóbuszok parkoltak. Ez a modern zarándoklat, már nem gyalog, hanem busszal vonulnak. A templom előtt Szent István, neje, Gizella és fiuk, Szent Imre szobra látható, akiket a magyar szent családként neveztek. A hagyományok/legendák szerint többször jártak itt Bodajkon zarándoklaton - innen Fehérvár kb. 21-22 km -, ugyanis a Kálvária-domb aljánál fakadó karsztvizes forrást, a Szentkutat már a IX. századtól ismerték, s vallásos tisztelet övezte, mint gyógyító erejű, csodatévő forrást. Ekkoriban Szent István egy kápolnát is emeltetett ide Bodajkra a Szűzanya tiszteletére. A búcsújáró helyet később, a XVII. század végén élesztették újra kapucinus szerzetesek a Hochburg-család megbízásából. 1728-1742 között felépült az impozáns barokk kegytemplom (avagy Nagytemplom). Később Prohászka Ottokár püspök kezdeményezésére 15 ezer fő befogadására alkalmas zarándokudvart alakítottak ki a XX. közepén. Amint látható, a templom mellé a közelmúltban modern látogatóközpontot is építettek. Az olasz stílusú árkádsorban helyezték el a Magyarok Nagyasszonya színes festett kerámiaszobrát. Itt is úgy van, hogy a zarándokok szeretnek valami ajándékot hozni a Szűzanyának, egy rózsafüzért vagy egy kis angyalszobrot vagy mécsest, de ide már direkt kiírták, hogy ne hozzanak már neki többet, kapott már eleget, nem bírja már el. Ha a tömeget el akarjátok kerülni, akkor semmiképpen ne jöjjetek szeptember 12-én (vagy azon a hétvégén), mert olyankor tartják a Mária-ünnepet. A bodajki szent helyek közül nekem a templommal szemben lévő Kálvária nyerte el inkább a tetszésemet, de az már egy másik értékelés lesz.

A környék színültig volt autókkal, már csak jó messze, a mellékutcákban lehetet parkolni, egyébként is sok utca le volt zárva a kirakodóvásárok miatt, de csak jöttek és jöttek az emberek. Jobbára idősek, kisebb-nagyobb csapatokban, az élen valami feldíszített jelképet vivő emberrel, és énekelve közelítették meg a templomot, mint pl. Csíksomlyón szokás. Az udvaron aztán lehetett misét rendelni, venni, kegytárgyakat vásárolni, eszegetni, a templomban meg sorra hangzottak el az énekek, kérések, szóval, érdekes világ ez ilyenkor is, de a zarándokhely megtekintése akkor is ajánlott és érdekes, ha nincs ott senki. A kútból inni meg hát. szóval, történtek itt állítólag már gyógyulások is.