Hanoi Pho Budapest

Csirkés üvegtésztát ettem Tom Yum levessel, mindkettő finomra sikerült. A kiszolgálás elég szenvtelen, egy jobb kiszolgálással akár az 5 pont is összejöhetett volna.

Az „unalmas” rizsköretet feldobta a tetejére szórt pirított szezámmag. Egyszerű, de nagyszerű újítás, itthoni alkalmazásra átvéve. :) Kitűnő ötlet volt a tavaszi és a nyári tekercs egy tálon való szerepeltetése, és persze finom volt mind a kettő, a hozzájuk illő mártások úgyszintén. Legjobban a kacsa ízlett mindkettőnknek, a bőre ropogós, a húsa omlós volt, legközelebb ebből eszünk egy egész adagot. A desszertként tálalt bundázott, sült banánról látatlanban lemondtam a párom javára, mert nem szeretem ezt a gyümölcsöt. Épp csak meg akartam kóstolni egy picit… aztán nem tudtam abbahagyni. A kiszolgálás gördülékeny volt, a pincér kedvesen mosolygós. Ezzel a kommunikációs lehetősége ki is merült, ugyanis egy kukkot sem beszélt magyarul. Sem ő, sem a vele együtt szolgálatban lévő kollégája. Ez már a telefonos asztalfoglalásnál kiderült, és akkor is abszurdum, ha személy szerint nekünk nem okozott problémát. Ha valamelyik vendégnek kérdése vagy valamilyen speciális igénye lenne, nem lehet arra hagyatkozni, hogy majd egy másik asztaltársaságtól kisegíti valaki, aki tud angolul. Ez szerintem elfogadhatatlan, ezért adtam a kiszolgálásra kevés pontot.

Érkezésünket követően kapunk egy kancsóban zöld teát, majd hamarosan érkezik az első fogás, miso leves tofuval. Tűzforró, kellemesen fűszerezett, a tofu friss, könnyű, a lében sok zöld levélféle. A menüben lévő 5 főfogást egy óriási tálcán szervírozzák részünkre. És kezdetét veszi az ízek orgiája. . . mangósaláta garnélarákkal; a saláták zöldségek (sárgarépa, káposzta) és a friss mangó farkasfog formára van vágva, tetején csücsülnek a jól megtermett rákok kb 7-8 db. Egy tucatnyi ropogós tavaszi tekercs rákkal és hússal töltve, mártással. Wokban sült tintahal vegyes zöldséggel és chilis mártással; ez nagyon csípős, de ez is szuper, a tintahalak állapota éppen jó, nem rágós, nem nyúlós, hanem lágyan ropogós. Sertéstarja lávakövön, salátával; a hús itt is kiváló, hagymával, póréhagymával egybesütve. Egy jókora adag rizstészta - köretként bármihez. Marhahús Saigon módra; azaz ropogós fokhagymás hátszínfalatok pirított mogyoróval, szintén salátaágyon. Desszertként egy kókuszos rizses süti zárta a pompás menüt csoki öntöttel. Még olyan apróságokra is hangsúlyt fordítanak, hogy az enyémen a csokiöntet pillangót, a férjemén egy pókot formált. Azaz nemcsak ízre volt kiváló minden, de mint vizuális élmény is megkapó jelenség volt. A 3 pincér fiatalember közül 1 magyar, a másik 2 vietnami, mindig jelen vannak, amikor kell, érdeklődnek, hogy ízlik-e az étel, szeretnénk-e még valamit, de nem tolakodnak, kedvesek, barátságosak. Minden szempontból pozitív élmény, s nem utolsó sorban, árban is pénztárcabarát.

Így voltunk a Hanoi-jal is, mely sokkal esztétikusabb, rendezettebb a többinél, kifejezetten jól éreztük magunkat. Az árak valamivel magasabbak, de azt nem bántuk. Ettünk tekercseket is, azok is ütötték a mércét. Visszavágyunk.