Petrus Restaurant Budapest

A fizetésnél a kártyaleolvasó nem működött végül készpénzzel kellett fizetni.

Az asztalok, székek kényelmesek, minden elfér, nem kell szorongani. Az étterem közepén meglepő módon egy valódi bogár tanyázik, elvileg abban ülve is lehet enni, a gyerekeknek biztosan nagy kaland. Az árak meglehetősen borsosak. Ebédidőben a legjobb ár-érték arányú megoldás 3 választható fogás 7500 Ft-ért, ebben az ital és a kötelező szervizdíj még nincs benne (10%). Üdvözlő falatként a friss házikenyér mellé mangalicazsír, majd hideg pástétom érkezik csemege uborkával. Már itt tudjuk, hogy itt nem mindennapi gasztro-élményben lesz részünk, s később sem csalatkozunk. Tatár beefsteak-kel kezdtem, az összetevőket, fűszereket az ember magának keverheti be. A hozzá adott chips szerintem felesleges volt, én kenyérrel szeretem a tatárt. A chips túl vékonyra volt szelve, túlsült, a többi itt elfogyasztott étellel nem is lehet egy lapon emlegetni. A főétel lazac zöldborsóval. Nem túl nagy adag, de minden ízében tökéletes. A desszert grillezett ananász morzsával, fagyival. Ez egy kiadós, laktató desszert, ami egzotikus tájakat idézett. Az előző értékelésben emlegetett G&M pontszámokat én is megnéztem, és a 2017-es kalauzban 14 pontot kaptak, azaz javítottak, s ezzel abszolút egyet tudok érteni. A borkínálat igényes, de én beértem Szigetközi vízzel.

A kiszolgálás kifogástalan, a tálalás gondosabb, az ízek továbbra is rendben vannak, mondjuk arra két évvel ezelőtt is 5 csillagot adtam. A több jó helyen megfordult, majd a “Vár a Speiz” révén elhíresült séf, Feke Zoltán méltán írhatja ki, hogy “nekünk az az előnyünk, hogy tudunk főzni”. (Lehet, hogy nem szó szerint idéztem, de nagyjából ez áll az étlapon. )
Minőségi friss alapanyagok, magabiztos ízek, jó állagok, virtuóz tálalás jellemzi a helyet. A fogadófalat helyben sült kenyér volt, két fogás között a séf küldött egy kis extra mini-kompozíciót, talán azért mert említettük, hogy először járunk ott. Hárman voltunk 2-3 fogást ettünk fejenként, egymásét is megkóstoltuk, hiba nem volt semmiben, kötekedni meg nem akarunk. A beltér ha változott is, mi nem érzékeltük. A Petrus alighanem a legjobb étterem a Ferencvárosban, de vita felett ott a helye az országos Top 100-ban is. A Gault Millau kalauzban 11 pontra estek vissza idén (a 2014-es és a 2015-ös kalauzban 12 ponttal szerepeltek), mi ezt a visszaesést nem érzékeltük. Egyébként a kalauz besorolása szerint a 11 és a 12 pont ugyanazt a kategóriát, az ajánlott helyeket jelöli.

Ízléses tálalás, kisebb kóstolófalatok a rendelt ételet érkeztéig. A főfogások szintén nagyon jók voltak, de itt talán nem volt azért átütő az élmény a többihez képest - bár mi eleve nem a legeslegizgalmasabb irányba próbálkoztunk (sous vide karaj, csirke supréme. . . ). Az árszívonal alapján, tény, ami tény, joggal is várja el az ember, hogy ne unatkozzon az itt töltött idő során, itt már nem a sima középkategóriáról beszélünk semmilyen értelemben. A 7000 Forintos előétel-főétel-desszert kombó mindenesetre baráti azért, amit kapunk, a borral és társaival meg tud kissé eredni a számláló. Ám mielőtt elkezdene az ember ilyenen gondolkodni, a karamellás mille feuille gyorsan elfeledtet minden mást a végén. Összességében pompás hely! !

Mint kiderült, az üveg fél litert jelent, ami hmmm… mondjuk ki: értelmetlen kisstílűség. A Font rosé (ezt adják, maguk öntik fél literes csatos üvegbe) beszerzési ára annyira kedvező, hogy ha negyed literrel többet adnak belőle, az érzékelhetetlen plusz, így meg az marad a vendégben, hogy adnak is, meg nem is. Alapvető szabály, hogy nem indukálunk csalódást. Márpedig a borospalack 0. 75 liter, ha nem ezt kínálják, akkor írják legalább oda, mert visszájára fordul a gesztus. Az előételek csodásak voltak, a főételeknél kissé leült a lendület, bár azok is egytől egyig átlag felettiek voltak, akárcsak a desszertek. A „katartikus, átütő” felsőfokú jelzőt fenntartanám az előételek számára. A 12 Gault Millau pont nagyjából rendben van, bár ha módosítani kéne, akkor inkább 11. 5 lenne, mint 12. 5.