Iparművészeti Múzeum Budapest

Addig is némi szerencsével bóklászhatunk a kiürült termekben. Nekünk a Kulturális Örökség Napjain sikerült, és a vonatkozó szabályok szerint ingyen, bejutnunk, amikor néhány órára ismét megnyitották az épületet a kíváncsi érdeklődők előtt. A jól megszervezett látogatást egyéni épületsétaként hirdették meg, de a fontosabb pontokon nemcsak írásos tájékoztatót, hanem szakembert is találtunk, aki segített értelmezni, mit is látunk éppen. Leginkább a Zsolnay-kerámiával dúsan díszített nyitott előcsarnoknál volt ez hasznos, hiszen ott viszonylag jó állapotban láthatjuk az eredeti díszítéseket, érdekes volt hallani ezek keletkezéséről, korabeli fogadtatásáról. Bent az épületben azonban a fehérre meszelt falak dominálnak, és nem tűnik az épület olyan leromlott állagúnak, mint kívülről. Ám ezt az építészek jobban meg tudják ítélni. Mi pedig szeretnénk még megérni, hogy a gyönyörű épület gyönyörűen felújítva, értékes iparművészeti kincseit a látogatók elé tárva újra megnyitja kapuit.

És akkor most nem a kiállított tárgyakat figyelhetted meg elsősorban, azaz a kiállítás anyaga nem vonta el a figyelmedet az épület saját varázsáról, így aztán sokan voltunk rá kíváncsiak. Mondanám, hogy túl sokan. Du. háromtól négyig volt hivatalosan nyitva, mi odamentünk háromra a biztonság kedvéért, hát, becslésbe bocsájtkozom, a múzeum bejárata kb. 80 méterre van a saroktól, ott bekanyarodott a sor, és még egy 80-100 méter hosszan állt az Üllői úton is. Beálltunk a végére, nagyon lassan haladt, de kivártuk. Nem volt ez egy ingyenes potyabejárás, mert mindenkinek meg kellett venni a 3000 forintos karszalagot, öregnek, fiatalnak egyaránt, aztán bejutottunk végre, saját felelősség, ki is volt írva, építkezés van. Korlátozott a bejárhatóság, kordonok vannak és sűrűn őrök is. Hát most így néz ki a belső, félúton a megújulás felé. Kicsit az udvarból is látni engedtek. Egyébként csodaaszép. Amikor kijöttünk, kb. fél öt volt, és még mindig ugyanolyan hosszú sor állt a Hőgyes Endre utcán végig és az Üllői úton is. A kijáratnál két biztonsági őr arról beszélgetett, hogy ki lesz olyan bátor, hogy odamegy, megmondja nekik, hogy már négykor vége volt, nincs tovább, haza lehet menni

Pár évvel ezelőtt számos érdekes programnak adtak otthont, például kalligráfiai napon és többféle gyerekprogramon is részt vehettünk. Az állandó kiállításon belül a bútorok és a porcelánok gyűjteménye kiemelkedő. Sajnálattal hallottam, hogy hamarosan be fognak zárni, de érthető, hogy ilyen leromlott állapotban tovább nem maradhat.