Asztrik Panzió Kalocsa

A város központi, legszebb részén található. Az ételek finomak, változatosak. A pincérek figyelmesek, udvariasak, ők látják el a recepciós, felvilágosító feladatokat is. Nagyszerűen dolgoznak, dícséret és köszönet illeti meg őket.

Ventilátor segített a levegő keverésében. Mivel földszinti szállásról van szó,nem igazán tudtuk éjszakára nyitva hagyni az ablakokat,mert nem éreztük biztonságosnak. Az utcafelé egyáltalán nem nyitottunk ablakot,az udvar felé csak résnyire. Az ételek finomak voltak,bár az utolsó vacsoránál érdekes volt a mennyiség a rántottpatiszonból 3 karika. Nem viccelek. 3 karika. Madárétkű embernek biztosan elég volt. Viszont a többi étel aránylag kiadós. A reggelinél csak a tojásrántotta számított,a többi egyszerű felvágott,hát,hanyagolható. A teához a mézes flakon ki volt helyezve,de nem volt benne semmi. A város maga szép és rendezett. A fürdő ugyan nagyon eldugott helyen és elég lerobban állapotban volt,de a masszírozás mindent vitt. Ha visszamegyünk egyszer,e miatt tesszük majd. Az épületen nagyon megesett a szívünk,mert többet érdemelne. Nagyon kellemes lehetett itt jó állapotában. Reméljük,valaki felfedezi benne a lehetőséget s mivel a templomot és környékét is éppen felújítják,talán erre is szánnak egy kis pénzt,hogy régi fényében tündökölhessen a város központi helyén !

A szobák azok viszont tiszták voltak. Bevallom mi ettől a szállástól kicsit többet vártunk!

Óriási előnye a panziónak az elhelyezkedése. Ha lesz még ilyen kedvező áron alkalom, visszajövünk.

A lámpán nincs búra, a törölközőtartó merő rozsda, és hogy a wc deszka a kezemben maradt, hát ott elgurult a gyógyszerem ! ! ! ( az ágyat-ágyneműt meg se mertem nézni)
Tudom, hogy nem 5 csillagos szállodába mentem, de ez az állapot inkább a hetvenes évek úttörőtáborát idézi, nem a mai nap igényeinek színhelye. Nem reklamáltam, mert feleslegesnek tartottam, semmi nem változott volna. Úgyhogy ahogy mentünk, úgy azonnal haza is indultunk. Szóval, senkinek nem merném ajánlani, még az ellenségemnek sem. Jótanácsom, aki még nem indult el az Asztrikba, az ne is tegye ! ! !

A város szépségét sem lehet megunni.

. . Bevallom, éjjel kétszer is kinyitotta az ajtót a feleségem, hogy hüljön a szoba. . . Egyetlen kifogásunk: a mellékhelységben túl közel volt az ülőke a válaszfalhoz. . .

Az egyszemélyes ágy félig le volt takarva valamivel ami pecsétes, foltos volt. A fürdőszobában a kád rozsdásodott. A személyzet kedves volt, a körülményekről nem tehetnek. Az étel is jó volt. A múzeumok március 15-én nyitnak, addig látnivaló a városban nincsen.

Az udvar szép volt, a személyzet nagyon kedves, a szobában pedig viszonylag jónak mondható volt a hőmérséklet, főleg a kinti fagyos levegő után, de itt nagyjából véget is ér a pozitívumok sora. A fürdőszobában nagyon hideg és büdös volt, a zuhanyfüggöny alja gusztustalan. Amikor szóltunk, a recepciós hölgy kedvesen elmagyarázta, hogy mivel két hete nem adták ki a szobát, a lefolyó és a csövek valószínűleg még nem tisztultak ki teljesen a takarítás után. Felajánlotta, hogy hoz illatosítót vagy átköltözhetünk egy másik szobába, ezt meg akkor majd a másnap érkezőknek adják ki. Valószínűleg az utóbbi mellett kellett volna döntenünk, de nem szerettünk volna mással sem kitolni, így maradt az illatosító. Zuhanyzás után bebújtunk a jó meleg takaró alá, de amikor az este folyamán ellátogattam a mellékhelyiségbe, abban állt a víz, többször is fel kellett törölnöm. A férjem megnézte, mi lehet a gond, és a zuhanytálcában lévő gumiszőnyeget felemelve látta, hogy a tálca be van törve (szilikonnal próbálták helyrehozni), ott szivárgott a víz. Másnap úgy döntöttünk, hogy mivel az utunk többi napjára is előre le vannak foglalva a szállások, és amúgy is sok programot terveztünk minden helyre, kibírjuk a hátralévő egy estét, úgysem szeretnénk sok időt a szálláshelyen tölteni. A reggeli finom volt, az étterem kellemes hangulatú, vidám reggeli rádióműsorral. Kaptunk két belépőjegyet a Porcelán Manufaktúrába is. Úgy döntöttünk, hogy megnézzük az Érseki Kincstárat, valamint sétálunk egy nagyot a múzeumlátogatások előtt. A Kincstár zárva volt, ezért az Érsekkert felé vettük az irányt. A kert átalakítás alatt állt, de nagyon szépen haladtak, a táj pedig gyönyörű téli arcát mutatta. A mínusz kilenc fokos hideg után nagyon jólesett átmelegedni egy kicsit a szobában a szállásadóink által ajánlott Porcelán Manufaktúra felkeresése előtt. Az üzemhez kocsival mentünk, de ott tábla és egy nagyon kedves alkalmazott arról tájékoztatott minket, hogy a leltár tervezett ideje módosult, így a kiállítás megtekintésére és az üzemlátogatásra sajnos most nincs mód (erről elvileg a panzió vezetését is tájékoztatták). Kérdeztük, hogy mi a helyzet a Paprika Múzeummal, de elmondta, hogy jelenleg az is zárva tart. Csalódottan távoztunk, és a sétálóutcán egy kedves kis kávézóba tértünk be, majd Kiskunhalasra utaztunk, hogy megnézzük a Csipkeházat és Csipkemúzeumot. Hulla fáradtan érkeztünk vissza szállásunkra, ahol meleg vacsorával vártak minket. Másnap a férjem nem azt kapott reggelire, amit rendelt, de már nem akart akadékoskodni, pláne, hogy a felszolgáló fiú nagyon-nagyon udvarias, kedves és mosolygós volt. Gyorsan összepakoltunk, igyekeztünk minél előbb elindulni. Induláskor a szálláshely tulajdonosa kedvesen érdeklődött, hogy hogy éreztük magunkat (vele aznap találkoztunk először). Elpanaszoltunk neki mindent, amire csak annyit tudott mondani, hogy nagyon sajnálja, tudnak a szobában tapasztalt problémákról, előbb-utóbb orvosolják majd őket. A reggelivel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy gyakornokok vannak náluk, majd elbeszélget velük. Mi külön kiemeltük, hogy a reggelit csak azért említettük neki, hogy lássa, amiatt azért nem tettünk panaszt, mert tévedni emberi dolog, azonban nem is ezt hangsúlyoznánk ki, hanem azt, hogy egyedül a pincérünk hozzáállása volt az, ami felértékelte a helyet a szemünkben, így ahelyett, hogy megrója, inkább dicséret illetné meg. A múzeumok miatt biztos, hogy még visszatérünk, az viszont 100%, hogy ha több napra megyünk, nem ebben a panzióban fogunk megszállni.