A szobák általános és teljes felújítása, azt hallottuk, még nem történt meg, de így sem volt lelakott, amelyet kaptunk, sőt teljesen rendben volt. Tehát a folyamatos karbantartást gondosan elvégzik. Ez viszont nem segít azon, hogy az étterem, ahol a reggeliztetés zajlik, még mindig egy riasztóan nagy hodály, valahonnan az 1960-as évekből, hiszen az Aranyhomok Szálloda 1962. december 31-én nyílt meg. A reggeli kínálata viszont kellően széles, különösen és mondhatni szokatlanul nagy a meleg ételek választéka. A hotel elhelyezkedése felülmúlhatatlan, hiszen abszolút a városközpontban, mindenhez közel helyezkedik el. Az erkélyről pedig remek a kilátás a nagy parkra, a templomokra. Az ott készített fotókon a galambok elleni háló látszik. A hotel szolgáltatásai rendben vannak, de bizonyos vonatkozásokban inkább csak négyes alá, mint négy csillagos a szint. A lobbyban van ugyan egy csöppnyi bárféleség, de ha valaki az egész napos programjai után leroskadna egy italra, ahhoz nem elegendően nagy, és főként nem hangulatos ez a hely. Mi is inkább a szomszédos étterembe ültünk be este. Mivel már voltunk korábban itt, kifejezetten kértem, és ezt a foglaláskor vissza is igazolták, hogy nem olyan szobát kapunk, amely egy lezárt ajtóval, de mégis össze van kötve a mellette lévő lakrésszel. Szerencsére ebből most nem volt semmi gond, de akkor minek a visszaigazolás, ha nem azt teljesítik? Ami viszont a legkellemetlenebb volt számunkra, az a nagyon műanyag töltésű ágynemű. Megértem, hogy szállodában nem lehet pehelypaplant használni, de talán van olyan változat is, amely praktikus, mégsem dunsztolódik alatta a kedves vendég egész éjszaka.