Ócsai református templom Ócsa

századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika. Román stílusúnak írják le elsősorban az épületet, de mint annyiszor, itt is bekeveredik a következő stíluskorszak: a templomszentély bordás boltozatán, kapuzaton, oszlopfőkön látjuk, hogy megjelent már a korai gótika is. A Tájházak Napja rendezvény keretében helyi vezetők kalauzoltak át bennünket a templomba, tőlük tudtunk meg egyes részleteket: A török időkben mecsetként (vagy dzsámiként) funkcionált a templomépület (erre enged következtetni a szentélybe beépített mihrab, azaz imafülke), de beengedték a keresztényeket is imádkozni. A 16. század közepétől a reformátusok vették birtokba az akkorra már romos épületet, akik lemeszelték a templom építésével (1275-1300) egyidős, a főszentélyben lévő freskókat. Bár a helyiek inkább úgy tudják, vagy így szeretnék hinni, hogy a törökök meszeltek, mivel az ő iszlám vallásuk tiltja az emberábrázolást. Persze lehet, hogy a reformátusok mostanára már nem szívesen említenék, hogy az ő egyházuk hívei tüntették el szem elől az értékes képeket. . . A freskók egy későbbi tatarozás során kerültek felszínre, restaurálásra. Nem egyedüli a történet, Szatmárban is többször találkoztunk ezzel, hogy a lemeszelés mentette meg a faliképeket, mert ha leverték volna őket, akkor végleg megsemmisülnek. Ma egy Europa Nostra díjjal kitüntetett színvonalon felújított templomban álmélkodhat a látogató a méreteken, az egyszerűség nagyszerűségén. A román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása az ócsai templom, középkori templomépítészetünk egyik legépebben megmaradt emléke.

Árpád-házi III. Béla király idején a premontrei szerzetesrend Szűz Mária tiszteletére emelte monostorát, amely már 1235-ben is állt. A román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke. A történet szerint a francia premontreiek építész csapata volt felelős a gótikus, míg a magyar királyi építőcsapat a román stíluselemekért, akik több mint 30 éven át közösen dolgoztak a templom felépítésén, ami a szerzetesek és a lakosság imahelyeként is funkcionált (a kőpárkánnyal körbevett belső szentélyt csak a szerzetesek használhatták). Illetve az északi kapun a szerzetesek, a déli kapun a világi hívők léphettek be. A templomtól északra állt egykoron a premontrei rendi kolostor. Ócsa teljes lakossága 1560-1600 körül református hitre tért át, s mivel a település egyetlen temploma ez volt, így érelemszerűen református templom lett. A török hódoltság idején mecsetként használták, illetve ekkor is vasárnaponként a vallási megbékélés jegyében református istentiszteletet is tarthattak a helyiek, a törökök engedélyével. A szentély falain látható freskók azért maradhattak fenn, mert azokat fehérre levakolták, azonban a 20. század elején a régészek a vakolatot lefejtve meglelték a régi freskókat, amelyek halvány és töredékes formában, de ma is láthatóak a restaurálást követően. Az apostolokat, Szent Györgyöt és Szent Miklóst ábrázolják a freskók. Mária Terézia engedélyével a 18. században épült meg a karzat és a szószék (késő barokk stílusban). A templom kertje kisebb, mint egykoron és a régi temetőkertet is rég felszámolták már. A lápos-tőzeges talaj miatt altemplom, illetve kripta építésére nem volt lehetőség. Érdemes több napszakban is megnézni, mert egészen más színeit, árnyait mutatja a lenyűgöző épület.

Ez meg nem. Abszolút klasszikus katolikus imaházra hajaz. Persze, a premontreiek építették, irdatlan messzeségben az időben, és meghökkentő módon a román és a gótikus stíluselemek keverednek benne. Bent, a főhajót a mellékhajótól elválasztó oszlopsor egyszer gótikus, egyszer meg román, felváltva. . . még a kapu is vegyes építészetileg, az egyik fele ilyen stílusban faragódott, a másik fele meg olyanban. Meghökkentően szép arányai vannak ennek a templomnak. Még ha nem értesz hozzá semmit műszakilag, építészetileg, akkor is látod, érzed. És meghökkentően szép történetek meg legendák is kerengnek az oszlopok között. Volt ez a templom felváltva muszlim és keresztény is, amikor a történelem ideért. Megtudjuk, merre van Mekka, a külső falakon meg most is olvasható arab (török) nyelvű feliratok vannak. De jól is van az, férjenek csak szépen meg egymással a világ különféle hitei. Egyet kérünk, ne bántsák egymást és minket sem. És akkor még sokáig fogunk gyönyörködni az ilyen mészkő-homokkő templomokban, ahol pelikán van a zászlón a szószéken, a falakon meg sárkány, medve, oroszlán stb. faragások is találhatók. . .