Tűzkert Vendéglő Tihany

Az étel felszolgálására nagyon sokat kellett várni, kétszeri sürgetés után legkevesebb 50 percet! Az étlek rendben voltak, de a sült jérce mellé adott szósz valami vizes tejszínes lötty nem. . . A számlán megmagyarázhatalan számítási mód, áfa illetve szervizdíj keverése. . . A zene zavaró hangos, nem mindenki szereti a műfajt sem! Bosszankodtunk, amiért pont ide botlottunk be!

Nagyon szerettük a hangulatát, az ételeket, a figyelmes kiszolgálást. Mindig ugyanannál az asztalnál últünk le, két egymás mellé tolt asztal közül az egyikhez. Soha senki nem emelt kifogást ez ellen. 3 éve azonban megváltoztak a dolgok, feltűnt egy oda nem illő, arrogáns, lekezelő pincérnő. Minden alkalommal gyakorlatilag el lettünk zavarva a megszokott helyünkről, mivel "virtuális" 10-12 fős turistacsoportok esetleges érkezéséről fantáziált a hölgy. Nyeltünk, tűrtük, szomorúan néztük hogy a végén mindig egy másik pár ült a kedvenc helyünkre. Szombaton ismét Tihanyban jártunk. Ezúttal fiatal pincér fogadott minket (pont nyitásra mentünk. ). Kiderült hogy neki is víziója van a nagylétszámú turistacsoportokról. ( Egyébként az étterem lezárt bal oldali udvarán megoldható lenne az asztalok összetolása, amit csak a nagylétszámú turistacsoportomnak nyitnának meg. Biztos vannak ilyenek, csak mi 100-szor elkerültük) Amikor leültünk felállított minket. Megkérdeztem hogy biztos nem ülhetünk a kedvenc helyünkre? Nem. Ekkor elköszöntünk és eljöttünk. Nem tűntek sajnálkozónak. Talán át kellene gondolni a dolgokat. Sokszor láttuk hogy betévedő turisták az étlap árai láttán inkább ittak valamit, de nem ebédeltek itt. Tavaly a szomszéd asztalhoz ülő családanya könnyes szemmel, feldúlva rohant ki családostól. Meg kell becsülni a vendéget, aki nem kis összeget hajlandó itt hagyni. Az olyat meg különösen aki ennyire ragaszkodik a Tűzkerthez. Nem különleges elbánást kértünk, csak a szeretett asztalunkat. Nekünk sokat jelentett volna. Persze szombaton sem jött meg a virtuális turistacsoport. Sajnáljuk, de szívből, 19 éves tradíciónk ért véget szombaton. De nem fogunk ezzel kínlódni soha többé. Ettől még jó hely csak nem nekünk. :(

Ez már történelem. De az internetes lájkolók mocsaras lelkét itt is jól tükrözi, hogy a szélsőségesen negatív értékelések kapnak sok lájkot, az hasznos, arra liheg rá a boldogan a kaján katasztrófaturista. Talán kéne erre egy országpszichológus. Szóval étterem van, asztal van, nem tudom, hogyan hívják, olyan hátsó kinti részben ültem le, felszolgáló jön étlappal, érdekes jelenség (ne ítélj elsőre! ), idős hölgy, tartásán látszik, hogy már nehezen mozog, valami csizma vagy térdig fűzött bakancs van a lábán a kánikulában, talán érrendszeri problémák, aztán tele van mindenhol mindenféle tetoválásokkal, fémhulladékokkal, itt-ott kiáll belőle valami, de még mindig ne ítélj elsőre, mert a modora, a viselkedése ennek ellenére mégsem egy drogos zombi, a szemén, annak villanásán látszik, hogy intelligens, kedves, nyugodt ember. A mosolyán is. Ropogós kacsacombot fogyasztottam a megfelelő hozzávalókkal, meglepően gyorsan kijött, friss és finom volt minden, nem egy óriás adag, de nem volt benne semmi hiba, aztán limonádét kértem, ez így úgy alakul, hogy 5400 + 1750 forint. Ez volt az ebédem, de nem is volt ezzel semmi baj. Tulajdonképpen meg voltam elégedve a hellyel.