Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
"Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik."
A népszokás Szent Márton nevéhez fűződik, akit Tours harmadik püspökének választottak meg 371-ben, illetve az ország védőszentjeként tartották számon a Harmadik Francia Köztársaság idején. A legenda szerint Szent Márton tiltakozott a püspökké avatás ellen, ezért egy libaólban rejtőzött el, azonban a szárnyasok lebuktatták őt a gágogásukkal.
November 11. napja a téli időszak kezdete volt a római időkben, melynek alkalmából az új termésből és az újborból tartottak hatalmas lakomát a karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtt, hogy a következő esztendőben is legyen bőven mit fogyasztani. Novemberben már le lehetett vágni a hízlalt libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libából készültek. A lúdvacsorát követően a hagyomány szerint az éppen kiforrt újborral szokás koccintani, amit Márton poharának neveznek. A hidelem szerint minél többet ittak, annál több erőt és egészséget töltöttek magukba.
Érdekesség: A lakoma alatt szokás volt, hogy a liba húsából - különösen a hátsó részéből - küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.
A borászok is ünneplik Márton neve napját, ugyanis általában ekkora készül el az év első újbora, melyre a következő mondás is utal: „A bornak szent Márton a bírája”, vagyis ekkor már fogyasztható az újbor. Ebből kifolyólag számos borvidéken Szent Mártont az újbor védőszentjeként tartják számon. A hagyományoknak megfelelően a gazdák november 11-én kezdik meg a hordókat és a libalakoma mellé fogyasztják el az első friss bort. Egyes hiedelmek szerint, ha Márton-napján zöld a szőlő levele, akkor enyhe tél vár ránk, továbbá az esős Márton-nap bőséges szőlőtermést és szüretet jósolt a következő esztendőre.
Valószínűleg nem találjátok ki, de a sült liba mellcsontjából jósolták meg az időjárást a téli időszakra Márton-napján. Ha a csont barna és rövid volt, akkor sáros télre készültek, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas időjárásra számítottak. A hiedelmek szerint ha Márton-napján esik, akkor utána fagy, majd szárazság következik.
Márton-napján ugye libát kell enni, azonban a hagyományos libacombon kívül manapság már számos különleges fogással ünneplik ezt a hagyományt. A libacombhoz általában hagymás törtburgonya és párolt lilakáposzta párosul, de ha extravagánsabb formában szeretnétek megünnepelni a népszokást, akkor akár egy libamájas burgerrel is megtehetitek ezt. Akár leves formájában is elkészíthetitek a lakomát, a libaragu leves tárkonnyal kiegészülve burgonyagombóccal vagy galuskával igazi finom falat lehet. Ezen felül számtalan különleges receptre bukkanhattok, ilyen például a libapástétom, a libahússal töltött padlizsán, a vadas libamell zsemlegombóccal és a mézes libapecsenye is. A hatalmas lakomát természetesen egy finom desszerttel illik megkoronázni, ehhez készíthettek püspökkenyeret vagy akár Márton-napi kiflit is.
Márton-napi szállások, Márton-napi vacsora
