Élmények első kézbőlGasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk!
Magyarország legrégebbi városa már az ősidók óta lakott volt, kiváló bizonyíték erre a területén talált számtalan kő- és csonteszköz. Igazán fontos szerepe a rómaiak alatt lett, hiszen a híres borostyánút mellett feküdt, így először egy ló- és kocsiváltó helyet, majd várost hoztak létre. 43-ban Claudius császártól megkapta a legmagasabb római városi címet, a colonia rangot, és először Colonia Claudia Savariensumnak, majd évszázadokkal később Sabariának nevezték el a települést. A város nagyon népszerű volt, több római császár is megfordult itt, sorsát a hunok beözönlése és egy földrengés pecsételte meg az 5. század közepén, de a középkorban új életre kelt.
Szombathelyi látnivalók: Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház
Szombathelyhez hasonlóan itt is éltek már az őskorban, míg az első épületek a Római Birodalom keze nyomán születtek meg. Scarbantia néven volt fontos része a kereskedelmi útvonalaknak, és a rómaiak bukása után nem is igazán tért magához, egészen a honfoglalásig, amikor új település jött létre. A következő években nem egyszer volt politikai csatározások színhelye – volt, hogy Mátyás királynak kellett visszavásárolnia –, és Trianon után is fontos szerepe volt, amikor a helyi lakosok megszavazták, hogy Sopron Magyarország része legyen, innen a település beceneve: a leghűségesebb város.
Sopron látnivalók: a Fő tér a város egyik jellegzetessége
Soproni látnivalók színes listájáról cikkünkben olvashatsz többet>>
Egy római katonai tábor mellé épült polgárvárosként kezdte meg pályafutását Győr, római kori nevén Arrabona. A rómaiak bukása után egymást váltották a megszállók; hunok, avarok és frankok jöttek az évszázadok előrehaladtával, így a honfoglaló magyarok igencsak kevert népcsoportokkal találkoztak. Szent István is fontosnak ítélte a várost, így püspökséget alapított, amihez székesegyház is tartozott, és Duna-menti pozíciójának köszönhetően a kereskedelemben is megkerülhetetlen volt. Fénykorát a 17. és 18. században érte el, amikor a beköltöző kereskedők Európa egyik legszebb barokk városát hozták létre.
Győri látnivalók: a belvárosban található ikonikus Városháza és a szökőkút
Győr meseszép látnivalóiról cikkünkben olvashatsz többet>>
A Mecsek barlangjai már 60-80 ezer évvel ezelőtt is lakottak voltak, így a rómaiak előtt is virágzó élet volt a mai Pécs területén, de a fenti településekhez hasonlóan itt is a Római Birodalom hozta az igazi változásokat. Sopianae néven alapítottak várost az első század második felében, a városi rangot Hadrianus császártól kapta, és később Valeria tartomány fővárosa lett. A középkori Pécsből sajnos nem sok minden maradt, miután Zrínyi Miklós 1664-ben lerohanta a várost, de a 18. századi ipari fellendülés elhozta Pécs második aranykorát.
Látnivalók Pécs: a mediterrán városban bőven találunk nevezetességet, többek között a Széchenyi teret
Több lelet is bizonyítja, hogy már a kelták idején is éltek itt emberek, ám az megkérdőjelezhetetlen, hogy a római kor alatt fontos település létesült itt. 124-ben Hadrianus császár szabad városi rangot adományozott Zalalövőnek – vagyis akkori nevén Aelium Salla-nak –, lakói teljes jogú római állampolgárok voltak. A következő évszázadokban hullámvasút-szerűen alakult a város sorsa, az idelátogatók nem fognak csalódni, amikor a történelem nyomait kutatják a település utcáit járva.
Zalalövő látnivalók: a történelmi település sok izgalmat rejt
Szálláshelyek Zalalövő közelében>>
A községről először egy szentbenedeki monostor alapításáról szóló okiratban olvashatunk, melyet 1252-ben kelteztek. A történészek úgy vélik, hogy itt már ezer éve is királyi udvarház állt, a lakók pedig a királyi kanászoktól erednek. A falu egy időben a kaposvári várhoz tartozott, volt Corvin János tulajdona, de több mint 200 évig volt az Eszterházy családé is. Elhelyezkedésének köszönhetően kimaradt a jelentősebb történelmi megpróbáltatásokból, ennek is köszönhető, hogy a Falumúzeumban számtalan, kiváló állapotban megmaradt tárgyi emléket megcsodálhatunk.
Látnivalók Szenna: a Szennai Skanzen kihagyhatatlan, ha a térségben járunk
Szálláshelyek Szenna közelében>>
Magyarország egyetlen falujaként szerepel Hollókő az UNESCO listáján, amely egy ma is lakott településként mutatja meg a 20. század előtti falusi életet. Története a 13. században emelt Szár-hegy várig nyúlik vissza, melyet a tatárjárás után építettek, és jelentős szerepe volt az oszmán ostromok elleni védekezésben. Jelenleg 380-an élnek a faluban, melynek 58 házából számos múzeumként működik, láthatunk babamúzeumot, bábmúzeumot, falumúzeumot és postamúzeumot.
A Hollókői látnivalók közül a falumúzeum érdekes és történelmi bemutatóval vár
Szálláshelyek Hollókő közelében>>
Az őrségi település a honfoglalás utáni időszakban jött létre, a kezdeti időszakban a fejedelmi őrök, majd Szent István uralkodásától a királyi őrök székhelye volt. A gyepürendszer fontos része volt, később kővárrendszer épült ki ezen a területen. Ma egy szabadtéri múzeum keretein belül ismerkedhetjük meg jobban, ez 3 portából, 10 épületből és a hozzájuk tartozó gyümölcsösből áll. A 19. században emelt házak valódi időutazásra visznek minket, ahol néhány óra erejéig átélhetjük őseink mindennapjait.
Látnivalók Szalafő: Őrségi Népi Műemlékegyüttes megtekintése kiváló időtöltés
Szálláshelyek Szalafő közelében>>
