Kőleves Vendéglő Budapest

A berendezés barátságos, polgári kisvendéglő hangulatú, a fehér abroszok már eltűntek az asztalokról, nem divat már. Van többféle múlt századi konyhai és lakberendezési tárgy, csak úgy a nosztalgia kedvéért. Az egykori pesti gettó területén, a Zsidónegyedben járunk, az egyik polcon kis menóra is helyet kapott. A hely továbbra is népszerű, sok vendég érkezik, külföldiek és magyarok is egyaránt, a korosztály is vegyes. Menü addig van, amíg van, amíg el nem fogy, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 13 óra után jó eséllyel már kifogyhatnak a fogások. A rakott kelkáposzta például már elfogyott, mire megérkeztem. A zellerkrémleves kéksajttal annyira nem érintett meg. Persze ilyenkor sem kell éhen maradni, az Á la carte kínálat is korrekt, csak nyilván más árkategória. Az étlapon hagyományos zsidó és magyar ételek is szerepelnek, valamint figyelmet érdemelnek a kreatív zöldséges, húsmentes főételek. A főfogások árai 5-7000 Ft között alakulnak. Az adagok nem túl nagyok, de 3 fogással bőségesen jól lehet lakni. Izgalmas és jó fűszerezésű volt a paradicsomos kölesraguval töltött padlizsán friss kevert salátával, a desszert rizskoch málnaöntettel pedig az egyik kedvencem, minő örömteli véletlen, hogy éppen ez volt. Szimpatikus volt, hogy a menü mellé grátisz érkezett egy pohár kellemesen savanykás hibiszkusz főzet. A kötelező szervizdíj +10%. A kiszolgálás figyelmes, kedves, barátságos. 5 pontos élmény volt számomra. Jó volt itt lenni, jó volt itt enni. A Kőleves egy magyar, mások szerint székely népmese, szerepelt a legendás Magyar népmesék rajzfilmsorozatban is.

Úgy gondoltuk, hogy a hagyományos zsidó ételek vonalán haladva egy maceszgombóc levest fogyasztottunk sólettel. A leves alapjában véve egy ízes liba- húsleves volt gazdagon tálalva a híres maceszgombóccal. A sólet forró serpenyőben érkezett, a bab hagyományos módon füstölt hússal készült, sült- főtt tojással és egy szép konfitált kacsacombbal a tetején. A hely hangulatos, ebéd környékén szinte megtelt, de a kiszolgálás tempóján ez nem érződött. Az étterem alapvetően teljesen ideális egy hétvégi ebédhez (is). Az étlap a zsidó ételeken kívül mást is tartalmaz, mérete pont megfelelő. (Bár az étlapon nem volt flódni a desszertek között de lehet, hogy ha rákérdezünk, akkor lett volna)

Délután csak kerthelyiség volt nyitva, 15 és 18 óra között a belső tér szünetel a nagyközönség szempontjából. Ami pozitív, hogy nem volt nagyon meleg, jó volt kint is ülni a színes asztaloknál, a limonádé is finom volt és az ára jó helyre ment. Ami nagyon nyomasztóan negatív volt az a pultos srác hozzáállása, hangnem. Olyan hangulatromboló volt, hogy ott is hagytam volna az egész helyet, ha éppen nem egy nemes cél vezérel. és ez nagyon furcsa tapasztalat volt, idáig mindig nagyon udvarias, nagyon kedves lányokkal, fiúkkal találkoztam itt a személyzetből.

De akármit ettem vagy ittam, mindig elbűvölően kedvesek, segítőkészek voltak velem, akármit kértem, kérdeztem vagy csináltam. Menj el, fedezd fel a Kőlevest, kívül és belül!

Az ételek ízvilága viszont sajnos nem nőtt fel a külső designhoz, vagy inkább a várakozásaimnak nem felelt meg. A legjobb szó talán a semmilyen az ízekre, vagyis átlagos ízek/íztelenségek. A kiszolgálás kedves, figyelmes és laza volt.

Talán ennek is tudható be, hogy a felszolgálókat "vadászni" kell, ha az ember rendelni szeretne és az italokra, ételekre is elég sokat kellett várni. Az étlap izgalmas, egyedi, főleg reformkonyha, kísérletező fogásokkal, érdekes ízkombinációkkal. Ár-érték arányban a menü éri meg legjobban, amely húsos és vegetáriánus főétellel is választható, szörppel együtt 1250 ill. 1000 Ft-ba kerül, ami nagyon jó ár itt a környéken, bár a fogások elég kicsik. A zsidó ételek közül megjelenik a maceszgombóc leves és a flódni, ugyanakkor tapasok, szarvasgerinc és wokban sült ételek is szerepelnek az étlapon. A normál étlap árai elég húzósak, inkább a külföldi turisták pénztárcájához mértek.