Kínálnak többek között Szent Jakab kagylót üvegtészta koronával, Gong Bao libamájat, gyöngytyúklevest hegyi gomba válogatással, kétszínű zellert, gesztenyés csirkét zöldségekkel, szecsuáni omlós kacsacombot, serpenyős sertésvastagbelet, kemencében sült birkaoldalast, csípős birkahúst üvegtésztaágyon, tarisznyarákot gyömbéresen, póréhagymás gyömbéres rombuszhalat, mindösszesen 94 kóstolásra csábító különlegességet. A habzókkal együtt mintegy 24 bort kínálnak a magyar élvonalból a Veritas válogatásában, melyek közül kilencet kimérnek pohárra is. Árpád pálinkákat és nagyipari söröket tartanak. Az árak helyenként túlzónak tűnnek, de jellemzően értékarányosak. A kiszolgálás udvarias, de lassú, nem különösebben motivált, az italainkra is messze többet kellett várni az indokoltnál. Egyik borunkat nem kapjuk meg, szólunk az épp mellettünk elhaladó felszolgálónak, ő kihozza, a számlán ennek eredményeképpen a tétel kétszer szerepelt, ami már csak otthon derült ki. Ez a gikszer nem szegte kedvünket, bármikor örömmel beülnénk újra akár ide, akár bármelyik másik Wang-étterembe. A sertésköröm szójaszósszal csont nélkül a hideg előétel műfajába tartozik, a körmöket megfőzik, filézik, formába dermesztik, majd szép, vékony négyszögletes szeleteket vágnak belőle, melyeket vékony uborkaszeleteken tálalnak. Otthoni reprodukcióra indító, ötletes előétel. A főtt húsos derelyéhez késztermék édes-csípős mártást adtak, a derelye sem nyújtott plusz élményt a készen kaphatóhoz képest. A száz napos tojást ezúttal sem hagytuk ki, a tűgombás variánst kóstoltuk, komplex, izgalmas ízszimfóniát kaptunk. A Koi shui fei piannak, azaz zelleres ökörszív, nyelv és pacal együttesének sem tudtunk ellenállni, ezt a telibe talált fogást már több helyen kóstoltuk, ezúttal is remek volt. Köretként jól elkészített tojásos rizset ettünk.
