A csarnok klasszikus szerkezete megvan, a földszinten lehet körbejárni, meg az emeleten. Kb. a sötétben, de kellemes bolyongás ez. Itt-ott vannak bizonyos látványosságok, egy-egy fényhatás bevonzza az embert, mint éjszakai rovarokat a lámpa a nyitott ablakon. Sokszor nem állandó a kép, hanem változik, színesedik, felgyullad, majd elhalványul, más színben jelenik meg. . . ilyesmit nem lehet leírni, ezt látni kell. Meg lefényképezni is csak alig-alig lehet, nem adja vissza sehogy, a benne való jelenlét számít, a köröskörbe tapasztalat. Szóval, végigcsodálkozgattam a földszintet, különböző ismert és nem annyira ismert művészek munkáit, Azután az emelet. . . a volt vásárcsarnok légterének jelentős részét egy hihetetlenül nagy fényhenger növi tele, Változik, hullámzik, muzsikál a világ. És bele is lehet jutni. Van egy kisajtó, egy zsilip, ahol bemehetsz a belsejébe. . . és aztán megszűnik a külvilág. Ezoterikus zene vesz körül, a fények és hangok csak úgy örvénylenek a térben, leülhetsz, lefekhetsz a tükörpadlóra és csak utazol, utazol, utazol tova. . . ezt nem lehet elmesélni, ezt át kell élni. Nincs más megközelítés. Bevallom, akármeddig elringatóztam volna ebbe az álomvilágba. Túlúszni a Földön, testetlenül lebegni a semmiben, nincsenek rá megfelelő szavak. . .
A kijelzett darabszámba és átlagba beszámítjuk partneroldalunkon, a Szállásvadász.hu oldalon leadott értékeléseket is. Ott lehetőség van szöveg nélkül is értékelni. Az ilyen (kizárólag pontozásos) értékelések nem kerülnek megjelenítésre. 
