Várkert Bazár Budapest

Hogy Erzsébet királyné éppenséggel mennyire kötődött ehhez a vár alatti szépséges helyhez, arról teljes képet nem, de némi információt azért kaptunk. Megtudtuk például, hogy teheneket tartottak itt a függőkert részen, hogy legyen mit innia és miben fürdenie. Mi most, miközben hallgattuk Sisi életének, érzelmeinek elbeszélését, kellemes sétán jártuk be a függőkertet, élveztük Budapest Dunára néző fantasztikus panorámáját. Erzsébet is ezt láthatta - az akkori állapotok szerint -, amikor itt járt, hiszen az 1867-es koronázási szertartáson tett esküje I. Ferenc Józsefet rendszeres magyarországi tartózkodásra kötelezte, a királyné pedig szívesen és sokat tartózkodott Budán. A Várkert Bazár eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, mint rendesen az akkori bazár elnevezésű helyek. Mai szemünkkel nehezen tudjuk ebbe a méretes és gazdagon, helyenként talán túlzóan is díszes építménybe beleképzelni a kereskedést. A teljes rekonstrukció keretében a 2010-es években megújult épületegyüttes pedig nagyon szép, nagyon kellemes környezet, de mintha még keresné új funkcióját. Meglehetősen vegyesnek látszik a jelenkori hasznosítása: Mi jártunk már itt nem túl emlékezetes kiállításon, vannak kulturális rendezvényeik, iparművészeti vásárokat rendeznek, és itt tartja évértékelőjét szigorúan megszűrt közönségének a miniszterelnök. A tegnapi romantikus séta végén, annak csúcspontjaként bementünk a Várkert Bazár épületébe, és egy eldugott lépcsőházból, az ún. Erzsébet-lépcsőn keresztül eljutottunk a csak ilyen alkalmakkor látogatható Sisi-szobába. Egy hajdani fotó alapján kialakított életképben itt várt bennünket a fenséges királyné és szeretett kutyája. Mi pedig illedelmesen rövid vizit után elbúcsúztunk, visszatértünk a XXI. századba.

Utána nyomon követtem a nagy felújítási projektet (2011-2014 között zajlott), sőt, egy jóbarátom a cégével részt vett a kivitelezésben, így folyamatosan kaptam "belső" híreket is a munkálatokról. Sokakkal együtt nagyon vártuk az elkészültét, megnyitását. Azóta már számos alkalommal jártam itt, szeretek csak úgy átsétálni rajta, minden évszakban, napszakban szép, nem tudom megunni. Van benne pár dolog, ami nekem egy kicsit idegen, például az üvegfalú liftek és a vasbeton támaszfalak, de azt nézem benne, ami tetszik. Ybl Miklós neoreneszánsz épületegyüttese a Világörökség része, fővárosunk egyik büszkesége. Nem véletlen, hogy a hazánkba látogató külföldiek számára is kötelező program.

. . de ezek már a jobb idők voltak, akkor már nem annyira vertek gumibottal, régebben az is előfordult. Szóval, nekünk ezt jelentette. . . a korai beat egyik fellegvárát. Aztán pusztult, romlott, omlott és bomlott, elhanyagolt rom lett, és végre az EU pénzéből fel is újították. Voltak nehézségek az átadással, többször is át kellet adni, meg javítgatni, de van, létezik, szép, használható, szerethető is. Most feljárhatunk innen is a várba a mozgólépcsőn, miután megcsodáltuk a teraszokról a kilátást a Dunára és túlpartra, Tulajdonképpen egy felső kert szökőkúttal, virágokkal, rendezett utakkal. Igazi funkciója inkább az épületeknek belül van, a kert az csak egy park maradt, de sebaj, akkor is egy szép köztér és idegenforgalmi szempontból sem egy utolsó dolog. Ybl Miklós szobra meg büszkén nézhet a hagyatékára.