Solier Étterem Gödöllő

Megrendeltük a leveseket. Harmadik pofon: 30 perccel később visszajön a pincér, hogy nincsennek azok a levesek, amiket rendeltünk. Ok, mi van? Csak húsleves. Hát legyen. Az ételek finomak, főétel mérete ok, de hogy a gyerekmenü az gyorsfagyasztott halrudak kisütve…. . Azt talán még én is képes lennék valahogy összeütni. A főfogás után 30 perc várakozás. A teríték az asztalunkon, nem viszik el. Már 3 pincér van a helyiségben, miközben 4 asztalnál fogyasztanak, de biztos elfoglaltak. Gyerekek nyüzsögnek, így kimegyek a pulthoz, hogy fizetnék. Írja a blokkot a pincér, és várja hogy fizessek, de a desszert, amit kiszámlázott, az eszébe se jut. Odaadom a bankkártyám, és az igazi csalódás csak ekkor jött. A pincér vár, én is. Majd megkérdez, hogy akkor mennyit írhat? Tessék? ? ? ? ? Ilyen erőszakos módon borravalót kikövetelésében még nem volt részem. Mondtam, amennyi a blokkon van. Csak vár, és ingerülten kérdezi, hogy valamivel nem voltam elégedett? Gondoltam, mi lenne, ha igen, akkor is hagy döntsem már el én, hogy akarok-e borravalót adni. Mondtam, igen a kiszolgálással, mert fél órája nem szedik le a terítékünket, és oda se jönnek hozzánk. Válasz: Mert itt frissen sülteket szolgálna fel, és láthatom mekkora a forgalom! (ismént: 4 asztalra 3 pincér! ! )
De mondom, mi a desszertre várunk, amit még fizetés után se akarnak kihozni. Erre ő, odaszol a társának, hogy hozzál már fel két kókusz golyót. A válasz, hogy az elfogyott. A pincérünk: Akkor valamit, ami még van. Mi van? ? ? ? Ok, nem kér elnézést miatta, de meg se kérdez, mit szeretnénk? Majd mivel nem kapott borravalót, ezekután ennél még durvább hangnemben folytatja. Odajön az asztalunkhoz és megjegyzi, hogy most akkor miattunk fel kell töltenie a fogvájó tartót. Na ekkor kérdeztem vissza, hogy esetleg nem leszedjek és kitakarítsak helyette? Persze mondtam, nyugodtan megnézheti a zsebeinket, oda dugtuk a fogvájókat. Ez már több mint kicsinyes hely. Lehúzós pincérekkel.

Az étlap a „magyar evolúció” jegyében áll össze, mindenben van egy kis csavar, jók az átiratok. Kár, hogy Gödöllő kiesik az útból, mert havonta egyszer biztos ellátogatnánk hozzájuk. Zavarba ejtően kedvező áru menüt is tartanak. Néhány példa az étlap választékából: grillezett hasaalja tekercs, chilis szilvaraguval és sült paszternákkal, omlós marhasült Eszterházy mártással és pirított szalvétagombóccal, de tulajdonképpen vakon lehet itt rendelni. A borlap nem túl széles, de tisztes választékot kínál, ránézésre nagyjából 25-30 bor lehet rajta, örömmel fedeztem fel egyik kedvenc pincészetemet a kevésbé ismertek közül, a Kis János által vezetett Breitenbach pincét. Annyi biztos, hogy minden bor, ami a borlapon szerepel jó szívvel ajánlható. Az árak a színvonalhoz képest kedvezőek, 300 ftért már lehet minőségi bort kapni decire, ami a fine dining műfajban zsebbarát árszabásnak mondható. Fotókat nem leltem sajnos csak hat évvel ezelőttről, most ennél is jobban néznek ki az ételek.

Az alapanyagot a környékbeli termelőktől veszik (saját szememmel láttam, amikor egy nénitől vettek át vagy 10 kiló diót). Azon meg majd a sósrúdjuk ropogtatása közben elgondolkozom, hogy B. Mária a köztv gasztrofőmegmondó nagyasszonya miért mindig egy jól behatárolható személyi kört mutat a műsoraiban (nyilván nem a reklám miatt), ilyen szuper helyeknek meg esélyük sincs, hogy megmutathassák magukat szélesebb körben.

DE nagyon finom a pogácsa, a Solier krémes és a fagyi is. Ezen kívül készítenek sokféle házi bonbont is, amely szintén különleges. Most voltunk vendégségben Karácsonykor, a házigazda a Daubner nagy rajongója, így a bejgli Daubner készítmény volt. Nem volt rossz, de szerintem a Solier diós sokkal jobb. Áttérve az emeleti étteremre: van egy állandó étlap, és egy viszonylag gyakran változó séf ajánlata ételsor. Utóbbiban mindig törekednek arra, hogy szezonális ételek legyenek. Levest mindig eszem, még nem volt rá eset, hogy csalódtam volna, de ugyanez elmondható a főételekről is. Minden ételük nagyon minőségi, jóízű, voltunk már jópárszor, de az ételekkel még soha semmilyen gond nem volt. Desszertnek felhoznak bármit a cukrászdából is, de az étteremnek is vannak desszert specialitásai, a somlói gömb kipróbálását mindenkinek ajánlom. A kiszolgálás is udvarias, figyelmes, gyors, nekem a pincérekkel sem volt itt eddig problémám.

2 szintes, de kisebb forgalom esetén csak az alsó szintet használják, és ilyenkor a pultnál kell leadni a rendelést. A földszinten L alakban elhelyezkedő pultban jobbnál jobb sütemények sorakoznak. Van egy különleges monarchia sorozatuk tortaszeletekből, melyek Gödöllő dicső múltjából kapták fantázianeveiket (Ferenc József, Mária Terézia, Sissi, Erzsébet Királyné, Grassalkovich torták). A reggeli ételek között péksütemények, melegszendvicsek, tojásételek találhatóak. Ebédidőben kedvezményes 2 vagy 3 fogásos menüt kínálnak, 2 féle választható főétellel, ebben ismertebb, standard ételek szerepelnek inkább 1100/1400 Ft-ért. A fine dinging világába vezet be azonban az esti Íz-élmény menü és a Chef ajánlatok. Kedvező ár-érték arányú, kellemes és színvonalas hely.

Nagyon kellemes meglepetés volt a hely, mert Pesten se találunk sok hasonlót! Minden remek volt, köszönjük!

Ütötték a szintet. A beltér változatlannak tűnt, a kiszolgálás továbbra is kedves, az árak pedig nagyon barátságosak. A hely megmaradt a város dobogójának legfelső fokán.