Gödöllői Királyi Váró Gödöllő

A hazai vasúti közlekedés 1867-ben éppen ezen az útvonalon Pest és Hatvan között indult el. A királyi páros számára egy különleges, elegáns és fényűző váró dukált, amely előtérből és 3 egymásból nyíló teremből állt. A leromlott állagú, elhanyagolt épületet kívülről és belülről is teljes körűen, az eredeti tervrajzok alapján újították fel 2011-ben. Ferenc József zöld selyemtapétás várótermét és Erzsébet királyné halványsárga selyemmel fedett várószobáját a bordó kárpitú Hercegi Váró köti össze. A bal oldali, egykori császári váróban a királyi vonatokról készült korabeli képek és makettek láthatóak. A középső Hercegi Váróban eredetileg bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok voltak, de ez most nagyon üres, kihalt volt. A belépés ingyenes, de kívülről nem is látszott, hogy nyitva vannak-e, nem volt semmi kiírás vagy nyitvatartási idő a kapun. Még az sem volt világos, hogy melyik oldalról nyílik a bejárat. Egyébként a város felől, ahol egykor a kocsi bejárat nyílt. Az újranyitást követően kávézó is működött a Váróban, ennek most nyomát sem találtam. Ahogy az idős felvigyázó hölgy mondta, leginkább rendezvényekre használják a Királyi Várót, mármint a középső, legnagyobb termet. Összességében turisztikai szempontból nincs kihasználva szerintem.

A funkciójához illő megjelenésében is királyi épület feladata az volt, hogy az uralkodópár Ferenc József császár és Erzsébet királyné kényelmét szolgálja, akik Gödöllőre, az általuk ajándékként használatba kapott kastélyban való tartózkodásaikra érkeztek ide a fővárosból. Az elsőre felhúzott egyszerű, faszerkezetű pavilonépület helyett az Északi vasút az 1880-as évek elején építette meg a második várót, amelyet rekonstruálva ma is láthatunk. Az ismeretlen tervező neoreneszánsz stílusban álmodta meg az egyszintes, kupolájával együtt mégis kétszintesnek tűnő Királyi Várót. olvasom egy ismertetőben. Ismeretlen tervező vagy mégis Ybl Miklós alkotása lenne az épület, ahogy sokan szeretik hinni? Ahogyan a helyi vezetőnk, egy idősebb hölgy is állította. Erről határozott állásfoglalást azonban nem találtam még szaklapokban sem, de az épület műemlékké nyilvánításakor Ybl Miklóst tüntették fel tervezőként. A II. világháborús harci cselekmények nyomán súlyosan megrongálódott épületen végzett primitív állagmegóvási munkálatok nem sokat segítettek, ezért 2010-re rendkívül rossz állapotban került. Akkor azonban az épületen a Norvég Alap támogatásának köszönhetően(! ) teljes külső és belső rekonstrukciót hajtottak végre. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkeztek, amelynek a berendezését bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Ez a nagy váróhelyiség most némiképp sivár képet mutat, tényleg váróteremnek éreztük, hiszen mi is lenne a fal mellé állított székeken kívül egy ilyen helyen? Ottjártunkkor legalább volt egy szépen feldíszített karácsonyfa, mellette egy hanukia. Jobbra Erzsébet királyné halványsárga selyemmel bélelt várószobája, balra pedig Ferenc József zöld selyemtapétás váróterme nyílik. Ez a két, személyes királyi váró ma különbözőképpen, de mondhatni berendezve fogadja a látogatókat: a királyi váróteremben egy kisebb vasúttörténeti bemutatót láthatnak az érdeklődök, a női szakasz viszont tényleg nőies pihenőszobának, vagy mondhatni, majdhogynem szalonnak van berendezve. Gyakran tartanak itt a nagyteremben kulturális programokat is, ami örvendetes, de emiatt székek és színházi jelmezek vannak a királyi várók sarkaiba bezsúfolva, némileg stílszerűtlenül és hangulatrontóan. Sok időt nem tudtunk itt tölteni, mert Gödöllőn meglehetősen problémás a parkolás, de még gyorsan megnéztem a Királyi Várótól pár lépésre lévő modern vasútállomást, amely kifejezett minimalizmusa ellenére vagy éppen azért(? ) nagyszerűen társul neoreneszánsz szomszédjához. A város felőli oldalon a parkolási nehézségek, a sínek felől pedig a benn álló szerelvények miatt nem sikerült az épületről igazi totálképeket készítenem.

Szóval, csak annyit szeretnék, semmi mást, ártatlan vagyok, érdeklődő turista. . erre simán bemehettem, itt nincs semmiféle belépő vagy korfüggő besorolás, csak bemész és gyönyörködsz. A hölgy felkapcsolat nekem a villanyokat minden teremben, magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy kissé lestrapált, épp most volt itt három busznyii iskolás, és hát azért. Én meg jámboran meg is értettem. Amúgy élveztem a szokásos külön szerencsémet, hogy alkalmi társak nélkül, egyedül bolyonghatok be érdekes helyeket, és tényleg nagyon kellemes kis ábrándozó séta volt. Királyi pár itt leszáll, ide leül, kipiheni az út fáradalmait, vagy várja szerelvényt. . . jó lehetett. Meg jót tett a Sisi-kultuszomnak is (látom, mindenféle verzióban létezik, Sisi. Sissi, Sissy, stb. de mindegy is, egyre megy), szóval ideképzelheted az ország rajongott uralkodóhölgyét, meg nyilván rajta kívül is számtalan méltóságot, akik ilyenkor a környékén sertepertélnek. Egyébként ajánlom is a váró megtekintését szívesen.

Az előbbi sárga tapétás, néhány használati tárggyal, pianínóval. A császáré zöld tapétás, és itt van a látványosabb, gazdagabb gyűjtemény. Méretes vasútmodell, sok vasúttörténeti emlék, dohányzóasztal két szépen faragott fotellel. A császár és Sissy szobájában berendezett kiállításhoz nem nyúltak az évek során, a hercegi váróban viszont hangversenyeket és különböző összejöveteleket, klubfoglalkozásokat tartanak. A hatalmas falfelületek üresek. A festményeket biztonságba helyezték - magyarázza a hölgy, aki beengedett és eltette a belépőjegy árát. - Ezen a posztamensen Sissy mellszobra volt, de azt is biztonságba helyezték. Elképzelni sem tudom, miért zavarná egy hangverseny vagy esküvő közönségét, ha képek díszítik a terem falát, illetve miféle rendezvények és klubfoglalkozások miatt kell eldugni minden mozdítható értéket. Hazaérve megnézem a neten, mit kellett volna látnom. Nem csak képek és szobrok, de szép stílbútorok, ülőgarnitúrák is biztonságban vannak valahol. Mindenki megnyugodhat. Nem tudom, hányasra értékeljem. Nem tudom, ajánljam-e. Szomorú vagyok.