Corvin Hotel Gyula ^★★★

tea választék, a rántotta folyós/, de a vacsorák kifejezetten íztelenek, a desszertek pedig kritikán aluliak, ehetetlenek voltak. Szerencsére az idő remek volt. Gyula város szépsége, hangulata, vidéki bája pedig nem engedte, hogy elrontsák a hangulatunkat.

A majdnem 2 éves kislányomnak nagyon tetszett és remekül érezte magát ő is. Az ételek nagyon finomak voltak és bőségesek. A kiszolgálás egyszerűen fantasztikus volt. A Bogyó És Babócás szobában voltunk elhelyezve. Aki kisgyerekkel megy és még van egy felnőtt vagy nagyobb korú gyereke részére nagyon ideális ez a szoba. Köszönjük, hogy ott lehetünk és át élhetük Gyula szépségét. :-)))

Wellness részlegnek nem nevezném azt az egy jacuzzit és szaunát, amiben nem lehet nagyobb meleget csinálni, mivel zárlatot okoz. . Az ételeknél nem túl nagy a választék, illetve túl zsírosan főznek. A hely az állapotához képest túl drága, és a hotel weblapján egyáltalán nem úgy néz ki, mint amilyen képeket töltöttek fel róla. Egyáltalán nem ajánlom.

Igaz, hogy másik cég viszi, így az extra fogyasztást helyben kell fizetni, de ezt előre elmondták és megértettük. . . Igazi kávét csak extrában adnak, a svédasztalon csak az a pótkávé-szerűség, ami mindenütt a világon. Még az igazán nagy hoteleknél is. A szoba kényelmes és tiszta. A fürdőszobában lehetne még 1-2 polc. Elférne, mert jó tágas. Az egyetlen panaszolni-való a gyerekektől hangzott el: "Kár hogy nem a Star Wars szobát kaptuk. . . "

Érkezésünkkor a recepciós hölgy arról tájékoztatott, hogy minden általunk igénybevett szolgáltatást és fogyasztást a szoba számlájára irassunk fel. Első nap vacsorakor szembesültünk azzal, hogy 140ezer Forintba nem fér bele egy pohár innivaló étkezéskor. Kikértünk két üdítőt. A pincér elkérte a szobaszámunkat és letett elénk egy számológép nyugtát, majd elsétált. Második este ugyanez, ugyanígy történt. Harmadik reggel kértünk egy kávét reggelihez. A pincér srác fennhangon tájékoztatott minket, hogy nekünk tartozásunk van. Persze, az étterem teljesen tele volt és minden szem ránk szegeződött. Életemben nem éreztem magam ennyire kellemetlenül! Felvilágosítottam a pincért, hogy, esetlegn nem csendben elsétálni kellett volna, sokkal inkább az első adag italnál közölni, hogy mekkora összeggel tartozunk. Szóból ért az ember! Egyébként a szilveszteri rendezvény kész kudarc volt, szervezetlen, a svédasztal undorító szó szerint. A sárgadinnyés sonka egy tálcán a libamájjal, és nem számított, hogy minden áll a gyümölcs levében! Teljesen biztos vagyok benne, hogy soha többé nem veszem igénybe a szolgáltatásukat!