Avasi Sörház Miskolc

Édesanyámat hívtam meg, szűkebb családi körben egy vacsorára, születésnapja alkalmából
ha nem így lett volna,már a megérkezéskor, látva, hogy "vendég"látásról még csak nem is hallottak, otthagytam volna az egész kócerájt,de nem akartam a szüleimet ide-oda cibálni,csak ezért maradtam.

A levesek elfogyasztása közben kértünk még egy adagot, és igen meglepett, amikor közölték, hogy elfogyott. A "fekete leves" később következett. A főételekre embertelenül sokat kellett várni (nem stoppoltuk, de 3/4 óránál is többet), az egyik felnőttnek közben el kellett vinni a gyerekeket, mert azok nem bírták a várakozást. Épp ott akartuk hagyni a vendéglőt, amikor megérkeztek a főételek (a távozott adagját csak becsomagolt formában vehettük át). Az étel egy része rossz volt (odaégett). A pincér azzal szabadkozott, hogy egy tanulóval egyedül van, a főnök nincs jelen; hogy a konyha miért ilyen "serény", arról nem volt mondandója. A fiam odaadta a névjegyét, hogy majd a főnök felhívja, és magyarázatot ad a történtekre, de az eltelt jó 3 hónap erre nem volt elegendő. Minden korábbi jó tapasztalat ellenére ebbe az étterembe többet nem tesszük be a lábunkat.

Én Budapestről jövök, és mindig meglepnek a vidéki árak, itt a jó minőségtől nem szállnak el a vendéglátósok, öröm ezt tapasztalni. A pincérek mindig nagyon kedvesek, segítőkészek. Összességében nagyon jó ide visszatérni! (egyetlen negatívum számomra a mosdó, azt érdemes lenne egy kicsit "kipofozni").

Csak azt sajnálhatjuk, hogy nem tudunk egyszerre több ételt megkóstolni, ezért alig várjuk, hogy visszatérhessünk. . .

Az főételek ízletesek lettek volna, de így sajnos értékelhetetlen. A felszolgálóhölgy nagyon kedves, segítőkész volt. Talán az egyetlen pozitívum az étteremben.

Nagyon finom, kiadós adagokat kaptunk. Merem ajánlani, nekem is egy miskolci barátom ajánlotta.

az étterembe felérve megvárhattuk amint a pincér a pultban állomásozó kishölgygyel befejezi eszmecseréjét, majd ránkmeredve, szemmel láthatóan átfutott fejében a "b. . . [moderálva, a szerk. ] meg, ezek meg mit akarnak itt ebédidőben" gondolat, majd miután ismételten nagyot köszöntünk, rájött, hogy bizony itt étkezési szándék állhat fenn. bár csak mi ketten voltunk az egész étteremben a kiszolgálásra kb. 10 perceket kellett várni, gondolok itt az étlap kihozása, majd a miért nem tudjuk mit is akarunk inni, ezért az itallap kihozása, a rendelés felvétele, az italrendelés felvétele, az ital kihozása között eltelt időre (kb. 5 méterre volt a bárpult). az étlap bőséges, csak sajnos ugyanazon 10-15 összetevő variált összekeveréséből áll. párom steak-et rendelt én kacsára szavaztam. úgy gondolom, ha valami "egyszerű, magyaros" ételt rendeltünk volna, nem csalódtunk volna (ekkorát). egy biztos hogy a steak-hez nem ért a szakács de azt sem tudja, hogy a kacsamellet roséra kell sütni. a krumplipürészerűség iszonyatosan fűszeres volt. mialatt ettünk, a kishölgy elkezdett ablakot mosni mellettünk, gondolván az ablakpucoló folyadék csak jót tehet az ételünkkel. inkább a pókhálókat szedte volna. összeségében: ha az ember éhen akar halni az étterem közelében, mejnen be, válasszon az "egyszerű" ételek közül, rendelje meg egyszerre az ottléte alatt elfogyasztásra kiszemelt italokat! Ennyi!